4 valós ok arra, miért nem te kaptad az állást
Sokszor találgatunk, mi lehet az oka, hogy nem bennünket választottak. Pedig jól ment minden: az állásinterjún jó volt a hangulat, a fizetési igényedet úgy tűnt, hogy elfogadták, a szakmai teszten jó eredményt értél el, az utolsó körös interjú után azonban vagy a szomorú hírt közölték egy rövid e-mailben, vagy nem is jelentkeztek többé.
Ha mégis írtak valami indokféleséget, egy sablonszöveg lett, miszerint „pályázatát értékesnek találtuk, de …” A valós okokat többnyire nem mondják el a munkáltatók, még akkor sem, ha rákérdezel. Sokszor nem is vállalhatják fel a valóságot, mert esetleg törvénybe ütköző diszkriminációról van szó, vagy egy olyan szubjektív véleményről, ami nem segítene tanulságot levonni a jövőre nézve, és akár még nagyobb csalódottságba taszítana. Az általános, valós okok az alábbiak is lehetnek, amelyeket azért szedtem össze, hogy lásd: van olyan, hogy mindent jól csinálsz, nincs veled semmi probléma, de valamiért mégsem leszel ott nyerő. Ezek miatt ne hibáztasd magad, ne gondolkodj, mit kellett volna másképp, egyszerűen lépj tovább, keresd az újabb lehetőségeket.
Váltás évtizednyi munka után
Az elmúlt tizenpár évben ugyanott dolgoztam, fogalmam sincs hogy kell állást keresni, segíts!
Ilyen témájú leveleket is kapok, és bizony, ez egy külön problémakör. Ha valaki egy cégnél ennyi időt tölt, valószínűleg sokféle munkát végzett, sokféle tapasztalatot szerzett, de hogy manapság mi releváns a munkaerőpiacon, arról nem nagyon van infója. Nem tudja, mit tud, mert rutinosan, ösztönösen csinálja, nem is tudja, hogy más ilyeneket nem tud.
A határozott idejű munkaszerződés hátrányai
A pozitívumokról előző posztomban értekeztem, és természetesen a negatívumokat sem szeretném elhallgatni, mert ezekre fel kell készülni, és lehetőség szerint ki is kell kerülni őket.
Az álláskereső számára egyértelmű negatívumnak tűnik, hogy nem egy hosszútávú ígéretet kap, mint a határozatlan szerződésnél. Ha tudatában vagyunk annak, hogy a határozatlan szerződés egy ígéret, amit felmondási idővel bármikor fel lehet mondani, a határozott idejű szerződés pedig egy biztos szerződés, aminek speciális felmondási szabályai vannak, már nem is ilyen riasztó a kép. Persze óvatosnak kell lenni.
Visszaélés munkáltatói oldalról
Ami biztosan hátránya egy ilyen szerződésnek, ha a cégek ezt nyomásgyakorlásra és kiskapuzásra használják.
Meséltek olyan cégről, ahol minden alkalmazott fix féléves szerződéssel van foglalkoztatva, még a vezetők is, így folyamatos nyomás alatt tartják őket. Elegánsabbnak tűnik, mint folyton kirúgással fenyegetőzni, de valójában sokkal rosszabb, hiszen kirúgással csak azt fenyegetik, aki valamiben rosszul teljesít, így viszont mindenki, minden időpillanatban fenyegetve van. Másik hátránya, hogy ezzel egyértelműen kikerülik a felmondási és a felmentési időre járó távolléti díj és végkielégítés fizetésének kötelezettségét is. Egy munkaügyi ellenőrzés során az ilyen szerződéseket a hatóság könnyedén átminősítheti és a munkáltató komoly bírságra számíthat. A hosszabbítgatás azért is inkorrekt, mert a szerződés hosszabbítgatva sem haladhatja meg az 5 évet. Természetesen ezt a konstrukciót is a már itt felsorolt „érvekkel” próbálják eladni a munkáltatók, hogy a munkavállaló azt érezze, ez jó neki. Nem az.
Lelki teher
A határozott idejű munkaszerződés vége felé közeledve érdemes a munkavállalónak megújítási lehetőségek iránt érdeklődnie, és bizony a nemleges válaszra is számítania kell. Így egy nemleges válasz után pont ugyanolyan csalódottságot élhet át a munkavállaló, mint egy „igazi” felmondásnál.
Gyakorlati tudnivalók
- A határozott időtartam elteltével a munkaviszony automatikusan, a törvény erejénél fogva megszűnik, így nincs végkielégítés, felmondási idő, felmentési időre fizetendő távolléti díj, és nem élnek a felmondási tilalmak, korlátozások sem. Nincs olyan, hogy a határozott idejű munkaszerződés határozatlanba fordul, ha lejárt, és nem közölték, hogy vége (ez gyakori tévhit).
- Törvény szerint 5 évnél hosszabb nem lehet a határozott idejű szerződés időtartama.
- A régi Munka Törvénykönyve nem tette lehetővé a határozott idejű szerződés felmondását, a 2012-es új Munka Törvénykönyve ezt már engedi! A határozott idejű munkaszerződést fel lehet mondani lejárat előtt. A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt felmondással csak a felszámolási-vagy csődeljárás tartama alatt, vagy a munkavállaló képességére alapított okból szüntetheti meg, vagy ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik.
- Továbbra is fennáll az a lehetőség, hogy a munkáltató indokolás nélkül megszüntetheti a munkaviszonyt, ha az 12 havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő 1 évnél rövidebb, és a hátralévő időre járó távolléti díjat kifizeti a munkavállalónak.
A felmondás munkavállalói oldalon is nehezebb. A határozatlan idejű munkaviszony felmondással történő megszüntetését a munkavállaló nem köteles megindokolni. Ellenben a határozott idejű munkaviszony munkavállalói felmondásának indoka csak olyan ok lehet, amely a munkavállaló számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna.
A határozott idejű munkaszerződés előnyei
Az álláskeresők általános megítélése szerint a határozott idejű munkaszerződéstől félni kell, hiszen vége lesz egyszer, pontosan tudjuk mikor, utána újra állást kell keresni. Ezért nem is szívesen jelentkeznek ilyen állásra, pedig sok előnye van. Ha épp ilyen állás jön szembe, mindenkit arra biztatok, igenis pályázzon, vállalja el.
Konfliktuskezelés állásinterjún
Az állásinterjú-technikák időnként meglehetősen otrombák. A helyes hozzáállás, hogy aki ilyen módszerekhez nyúl, annál gondoljuk át alaposan, akarunk-e vele dolgozni a jövőben. Stresszinterjúnak próbálják hívni azt a fajta interjúztatást, amikor a lehető legtöbb kellemetlen helyzetbe hozták szegény jelöltet, hogy lássák, hogyan reagál. A módszer szakmaisága erőteljesen megkérdőjelezhető, de álláskeresőként inkább a konkrét helyzet kezelésére kell felkészülnünk.
Egy tisztességtelen állásinterjú-kérdés: mikor akar gyereket?
A második álláskereső suli is jól sikerült, ezúton küldöm köszönetem a Jól-Lét Alapítványnak és a résztvevőknek.
A jólsikerültség alatt azt is értem, hogy őszintén el merték mondani a résztvevők az álláskeresési problémáikat – és nők lévén – ez többnyire a címbeli kérdés körül forgott. Nőként magam is sokszor belefutottam ebbe az állásinterjú-kérdésbe, egyre inkább abban a bizonyos korban benne járó, önérzetes nőként pedig többnyire olyan választ adtam, hogy sosem lett belőle állás. Nem tanácsolom bárkinek, hogy véget vessen a beszélgetésnek a kérdés hallatán azonnal, mert akkor nem lesz állás belőle. Nemzetközi szinten is arról cikkeznek erről a kérdésről, hogy ha lehet, ne konfrontálódj, és mindenhol a téma szakmai mederbe terelését tartják a jó megoldásnak. Van pár taktika, amivel talán még visszafordítható az interjúztató igénye az intim döntéseinkben kutakodásra. Íme:
Hogyan találj diétabarát munkahelyet?
A 160 gramm blog írójától kaptam ezt a témajavaslatot és a meghívást a blogjára erre a cikkre, ezúton is köszönet érte!
Sokat foglalkozom azzal, hogy mindenki olyan munkát találjon, amilyen neki mindenben megfelel, a „diétabarátság”, mint szempont eddig kimaradt a témáim közül.
Például az inzulinrezisztensek és cukorbetegek diétája 2-4 óránkénti étkezést is jelenthet, ebből 2-3, vagy hosszabb műszak esetén több is a munkaidőbe esik. Van-e lehetősége arra a munkavállalónak, hogy ezt betartsa? Muszáj, hogy legyen, mert az egészsége mindennél fontosabb.
Ezekre az állásajánlatokra mondj nemet gondolkodás nélkül!
Az álláskeresés során látott munkáltatói törvénysértések a diszkrimináló álláshirdetésekkel kezdődnek, és ha esetleg mégis odajutsz, hogy konkrét, szerződéses állásajánlatot kapsz, még mindig érhetnek meglepetések. Ezek azok az alkuk, amiket úgy tálalnak, hogy megoldjuk okosba’, de valójában ezekkel csak a munkavállaló, azaz Te járhatsz rosszul.
Ha egy kis ellenállást mutatsz, akkor próbálnak meggyőzni, rábeszélni, ezek mivel szinte tipikus dumák, idézni fogok néhányat. Mivel már úgy érzed, az állás kapujában vagy, és ha beleegyezel, lesz állásod, amire hónapok óta vársz, ott, a pillanat hevében könnyen igent mondhatsz, amit később egészen biztosan meg fogsz bánni. Ezért érdemes előre felkészülni, és kész nemleges válasszal készülni. Nem kell megmagyaráznod, miért nem! Nem tetszik az ajánlat, és kész. Jogod van nemet mondani.
A kiégés szindróma – Sorozatzáró
A kiégési fázisokat átnézve – ez, ahogy említettem, egy nagyon pesszimista-realista leírás – látszik, hogy a munkahelyi környezetnek, a kollégáknak, a főnöknek, a HR-esnek mekkora felelőssége van egy-egy ember életének alakításában. Bizony, vezetőnek lenni ilyen jellegű felelősséget is takar, HR-esnek lenni pedig elhivatottságot is követel. A kiégés fázisaiban különböző módon kell segíteni a kollégákat, és tudni kell, hogy a hatékony szakmai segítséggel is csak egy fázissal tudod feljebb vinni, utána más módszereket kell találni, ami abban a fázisban lesz hatékony. Ez persze folyamatos odafigyelést igényel, hogy lásd, mikor hol tart, mikor mire van szüksége.
De mint látszik, kollégának lenni is felelősség, lehet, hogy egy ártatlannak gondolt beszólással is elindítasz valakit a lejtőn, vagy éppen egy jó kérdéssel, őszinte érdeklődéssel megmented.
A kiégés szindróma – 4.
Amikor elérkeztél az előző cikkben taglalt frusztráció fázisába, már, komoly tudású szakember kell ahhoz, hogy segíteni tudjon (jó HR-es, aki odafigyelt pszichológia órán néha elég).
Az is lehet, hogy ebben a fázisban már késő, de hátha mégsem. Minden munkáltató beláthatja, jobb a már bevált munkatársra vigyázni, mint újat találni…
Tudni kell azt is, hogy érdemi segítséggel is csak egy fázissal lehet visszaléptetni a kollégát, egy apátiában lévő embert a frusztrációba, ez azért nem túl nagy perspektíva, tehát ha látunk is fejlődést, ne várjunk azonnal föld felett boldogságtól lebegő, lelkes kollégát a kiégett helyett.