Honnan tudjuk, sikerült-e az állásinterjú?
Az állásinterjúról kilépve szinte képtelenek vagyunk objektíven értékelni a teljesítményünket. Profi interjúztatók a legritkább esetben adnak bármiféle visszajelzést, így tényleg nem lehet tudni, hányadán is állunk. Jelekből lehet következtetni, de ezek észlelését eltorzíthatja a remény, vagy épp a reménytelenség érzése. Pár fogódzót próbálok adni, de sajnos pontos, tudományosan megalapozott válaszom nekem sincs (ahogy másnak sem lehet). Az is lehet, hogy amit jelnek veszünk, valójában nem is jel, csak épp valami miatt így sikerült.
Multinál vagy kis cégnél dolgozzak?
Az álláskeresők jórésze álláskereséskor kialakítja a képét számára ideális állásról, munkahelyről. Ez hasznos, hiszen ez egyfajta célkitűzés, de néha a fölösleges preferenciák, vagy éppen a téves feltételezések akadályozzák az álláskeresés sikerességét. Az egyik ilyen preferencia a cégméret és a cég tulajdonosi köre. Mint mindig, itt sem egyértelműen kijelenthető, mi jó, vagy mi rossz, ezért ezt én sem vállalom (főleg, mert jó és rossz tapasztalataim is vannak mindenhonnan), de vannak tendenciák, tapasztalatok, amiből lehet pl. állásinterjúra jó kérdéseket kialakítani.
Nem jött be az állás, vége lett próbaidőben?
Ilyen megkeresések is szoktak érkezni hozzám: a kétségbeesett álláskereső azt írja, kirúgták/felmondott próbaidőben mert nem bírta tovább, most mi lesz vele? Az első, amit látnia kell, hogy ha így keres állást, az semmivel sem rosszabb helyzet, mintha hosszú munkanélküliségből keresne, ennek a helyzetnek inkább az önbizalom-romboló ereje erős, ezért sokkolóbb, mint az átlagos felmondás. Tanulság ilyen esetekben sok van, de egy valamit biztosan kijelenthetünk: az állásinterjú – annak ellenére, hogy állás lett belőle – nem sikerült jól, mindkét fél hibájából. Az álláskereső és a munkáltató sem azokról a dolgokról szerzett bizonyosságot, amikre valójában szüksége lett volna. Álláskeresői oldalról is van néhány intő jel, amire érdemes odafigyelni.
Az interjúztató trükkjei idegennyelvű állásinterjún
Folytatva az előző posztomat, ami az idegennyelvű állásinterjúkra felkészülésről szólt, most az ilyen interjú menetének néhány specialitásáról írok. Alapvetően kétféle idegennyelvű interjút lehet megkülönböztetni:
– Az interjúztató nem tud magyarul, idegennyelven kell vele kommunikálni
– Az interjú magyarul zajlik, de idegennyelvű beszélgetés is van benne
Az első eset meglehetősen nehéznek tűnik, de valójában egy átlagos interjú lesz, átlagos kérdésekkel. Ő nem fog speciális idegennyelvi trükköket bevetni, hogy lássa, mennyire tudod az idegennyelvet, mert nincs rá szüksége. Ha a kommunikáció köztetek megfelelő, akkor a nyelvtudásodról is meggyőzted.
A második esetben sok módszer merülhet fel a nyelvtudás tesztelésére, nézzünk néhányat:
Tippek a sikeres idegennyelvű állásinterjúhoz
Magyarországon foglalkozik néhány nyelviskola és állásközvetítő (fejvadász) cég idegennyelvű állásinterjúra felkészítéssel. Ezek nagyon hasznosak, de egy álláskeresőnek nem feltétlenül van pénze rá. Álláskeresőként azonban saját magad is fel tudsz készülni, ha nincs lehetőséged igénybevenni segítséget. Főleg a bizonytalan, középszintű, csak iskolarendszerben vagy tanárral megszerzett nyelvtudás esetén félnek a jelöltek az angol (és általában az idegennyelvű) állásinterjútól. Tapasztalataim főként angol nyelvű állásinterjúkból származnak (főleg jelölti oldalról), de úgy gondolom, hogy egyik-másik felvetés más nyelven is helytálló lehet.
Melyek az Ön rossz tulajdonságai?
Állásinterjún ettől a kérdéstől esik pánikba mindenki, mert elsőre hülyeségnek tűnik, néha másodikra is. Pl. ha úgy teszik fel a kérdést, hogy „Sorolja fel 3 jó és 3 rossz tulajdonságát!” Esetleg gyengeségeket kell felsorolni, de a lényeg ugyanaz. Vajon a felsorolásból mit tud meg a kérdező? Semmit. Ezért szoktam azt javasolni, hogy az ilyen kérdésre mondjon vki 2×3 szót, és készen van. Elvégre ezt kérték… Majd feltesz értelmesebb kérdéseket a kérdező, ha szeretne. Vagy az interjú nem megfelelő szakaszában teszi fel a kérdést, mondjuk közvetlenül a saját bemutatkozója után. Ha a jelölt még alig szólalt meg, mi értelme ezzel bombázni, azon felül, hogy pánikba ejtse? Vagy ez következik az interjú-adatlapon, amit ki kell töltenie?
Ennek a kérdésnek pedig lehet értelme, ha okosan használjuk. Mindkét oldalról. HR-es oldalról nyilván a jelölt önismeretének feltérképezése a cél, ill. a csapatba, leendő vezetőhöz való illeszkedés lehetősége.
Hogyan kezeld a kínos kérdéseket az állásinterjún?
(Most nem a szimpla nemtörődöm, vagy kifejezetten rosszindulatú megnyilvánulásokat tárgyalom. Ezek kezeléséről írtam már itt.)
Álláskereső számára kellemetlen kérdések felmerülhetnek úgy is a munkáltató részéről, hogy ezek jogosak és érthetők is. Alapszabály: nem szabad hazudni és mentegetőzni!
– Miért hagyta ott az előző munkahelyeit? és Miért lett ez ilyen rövid munkaviszony?
8 tévedés az állásinterjúkról
Az állásinterjúk kívánatos menetéről mindenkinek van egy kialakult képe, de az valahogy sosem egyezik a valósággal. Az álláskeresők időnként nem értik, miért az történt, ami, és ez vajon jót jelent-e számukra. Mindez arról jutott eszembe, hogy zsenge koromban, átlagos álláskeresőként (hol volt akkor még a Jobangel blog!) olyan állásokat kerestem, ahol egyedüli logisztikusként üzemelhettem volna. CV-t írni már akkor is jól tudtam, hívtak is interjúkra rendesen, de a sokadik állásinterjú után kétségbeestem, hogy a szakmai tudásomra senki sem volt kíváncsi az állásinterjúkon, pedig olyan szívesen írtam volna ragyogó teszteket, válaszoltam volna a legszakmaibb kérdésre is, de lehetőséget sem adtak, hát ilyenek ezek…. Ehelyett kérdeztek tőlem olyanokat, hogy 3 jó és rossz tulajdonság, meg 5 év múlva hol látom magam, ezek tényleg hülyék…
A béralku szempontjai
Az egyik legizgalmasabb pontja az álláskeresésnek, amikor végre odajutunk az állásinterjún, hogy béralkura kerül a sor. Ez nem az a pont, mikor megkérdezik, mennyi a fizetési igényünk. Ez már az utolsó tárgyalás (és nem állásinterjú), amikor úgy döntöttek, hogy jelöltünk alkalmas, ő kell, ha meg tudnak egyezni a juttatásokról. Sajnos sok jelölt kevésbé lesz elégedett, mint szeretett volna, belemegy olyan alkuba, ami nem teszi boldoggá. Élethelyzettől függ, mikor mi a jó ajánlat, általában ezzel vigasztalom a csalódott jelöltet: az, hogy most 20-30%-kal kevesebbet keres, mint 5 éve, sokkal jobb, mint a munkanélküli állapot, amiben még egy hónapja volt. Tehát igenis értékelje ezt előrelépésnek, mellette legyen ambiciózus, és akkor hamarosan visszajön az az elveszett 20-30% is.
Te dolgoznál a világ legrondább hölgyével?
CV-fényképekről akartam írni, és kutatás közben ráakadtam egy érdekes cikkre. Ez a cikk a Linkedinen jelent meg, „Labeled ‘World’s Ugliest Woman’ – Would You Hire Her?” címmel.
A cikk Lizzie Velasquez kapcsán íródott (ő látható a képen). A Linkedinen sajnos már nem elérhető (Google tárolt változatban igen, sőt sok külföldi blogon megjelent a teljes cikk…), valahogy éreztem, hogy ez lesz, úgy fest, erősen tabutéma lehet még tőlünk nyugatabbra is azt feszegetni, döntési szempont-e a külső új kollégák kiválasztásnál.
Azért lett különösen érdekes a téma számomra, mert általában kérem az álláskeresőimet, tegyenek fényképet a CV-jükre. Még a blog indulása körül az egyik személyes ismerősöm azt válaszolta, hogy nem, mert akkor nem jut el állásinterjúra, mert ő nagyon csúnya. Közöltem vele, hogy semmi csúnya nincs rajta, teljesen átlagos külsővel rendelkezik, az emberek többsége nem porcelánbaba-arcú, az, hogy ő sem, nem baj. Volt már állása is, nem is a külseje miatt váltak meg tőle (leépítés) és nem a külseje akadályozta az újabb állás találásában.