Önéletrajz különböző élethelyzetekre – idősebb álláskeresőknek
A diszkrimináció egyik leggyakoribb formája: középkorú és idősebb munkavállalók rendre tapasztalják, hogy koruk miatt nem választják ki őket olyan állásra, ahová tökéletesen megfelelnek és el is tudnák látni a megadott feladatokat.
Önéletrajz különböző élethelyzetekre – Ha sok munkahelyed volt
Akik gyakran váltanak munkahelyet, a kiválasztók szemében „gyanúsak”, mi az, hogy sehol sem tudnak megállapodni? Mi a gond velük? Lehet, hogy semmi, csak épp projektmunkákat végzett az álláskereső, vagy épp belső tanácsadóként dolgozott, esetleg az a szektor, ahol ő dolgozott, valamilyen válságot él át.
Két mondat az álláspályázatban, amitől minden HR-es paff lesz…
Van, amikor két oda nem illő mondat is elég ahhoz, hogy ne te légy a kiválasztott, érdemes hát figyelni erre. Aki e két mondat valamelyikét megtalálja az anyagában, törölje őket mielőbb, és ezzel sokban nőnek az állástalálási esélyei.
Az önéletrajzod rólad szól, nem neked
A CV-kre írt véleményezéseim kapcsán néha érdekes beszélgetések alakulnak ki a hozzám forduló álláskeresőkkel. Az egyik visszatérő téma, hogy az általam javasolt munkatapasztalati leírások a jelöltek szerint túl részletesek. „Hát ez egyértelmű, nem?” „Ha érdekli, majd megkérdezi állásinterjún” „Aki ilyen embert keres, tudhatja”, ”De az úgy olyan béna”, – ilyen érvekkel(?) próbálják védeni az elnagyolt CV-t. Pedig védhetetlen, hiszen amelyik CV nem működik a munkaerőpiacon, az javításra szorul.
Ezekről a helyzetekről kezdő import beszerző önmagam jut eszembe, amikor az volt az egyik feladatom, hogy új termékeket kutassak fel, amit majd áruházak árulnak. Rengeteg gyártó katalógusa landolt nálam a sok újdonsággal, amikor termékeket véleményeztünk, ezeket néztük át. Tapasztalt kollégám javaslatot tett az egyikre, egy szerintem igazán rusnya kis békazöld asztali telefonra, mire „de az ronda!” felkiáltással tiltakoztam. Nem kell, hogy neked tetsszen, nem te fogod megvenni. A vevőknek pedig tetszeni fog, mert nekik ez kell – hogy rikítson, hogy kicsi legyen, hogy egyszerű legyen – hangzott a válasz. Többezer darabot adtunk el belőle.
Problémás pontok az önéletrajzban
Vannak élethelyzetek, amikor nem sikerülnek dolgok, megtörik a karrierút, valamiről nincs bizonyítvány, valamit abba kellett hagyni, ott kell hagyni befejezetlenül, legyen az iskola, állás, megkezdett PhD-téma, stb. Ezek állandó dilemmát jelentenek a jelölteknek: Beírjam? Ne írjam? Hogyan írjam le? Mi legyen a résekkel? Természetesen minden helyzet egyéni, de azért általánosságok itt is megállapíthatók, amik segíthetnek eldönteni ezeket a dilemmákat.
A betanított munkás önéletrajza
Sajnos egyre többen adják fel a reményt pályakezdőként vagy magasabb szintű munka utáni hosszú munkanélküliségben, hogy a meglévő végzettségükkel helyezkednek el, és betanított munka keresésére kérnek tőlem segítséget.
Általában azt kérem, hogy párhuzamosan a betanított munka keresésével keressünk szakmai munkát is, akinek már érettségije, OKJ-s végzettsége, szakmunkás-bizonyítványa van, ne adja fel. Ilyenkor két alap álláspályázatot írunk – amit majd mindig testreszabunk a hirdetésekre – , egyet a szakmai irányra, egyet a betanított munkára.
Egy álláshirdetés, amire lehetetlen jól jelentkezni
Az előző posztban a cégek kommunikációjával foglalkoztam, és találtam egy igen rossz példát is, amin keresztül megmutathatom, miért nem jó általánosságokba burkolózni. (Több hirdetést jelöltem meg erre magamnak, de ez lett a „tuti” – mert ez az a munkakör, ahol a lehető legrosszabb hirdetések és állásjelentkezések születnek). Túl sokáig nem kellett keresnem, ez a fajta szóhasználat, hozzáállás a jellemző, mert a hirdetők is sablonokból dolgoznak – nem értem, miért gondolják, hogy erre van szükség. Ez a hirdetés már lejárt, a termékcsoportját kitakartam, hogy a hirdető renoméját ne érje kár. Így utólag talán tanulságos megnézni közelebbről az esetlen hirdetést.
Elvárás: jó kommunikációs készség
Álláshirdetések tucatjai kérik a kitűnő kommunikációs készséget, néha úgy érzem, hogy csak divatból, mert a hirdetők sem tudják pontosan megfogalmazni, mit is értenek ezalatt.
Emellett a legtöbb álláspályázatban benne van hogy „kitűnő kommunikációs készséggel rendelkezem”, mivel a legtöbb sablon tartalmazza ezt az univerzális mondatot. Majd jön a jelölt állásinterjúra, és nemhogy nem kommunikál jól, de kifejezetten rosszul adja elő magát. Persze a cégek sincsenek a helyzet magaslatán (erről majd külön megemlékezem egy következő posztban), ha kommunikációról van szó, így a két fél elbeszél egymás mellett.
Önjellemzések az önéletrajzban
Miután elég sok önéletrajzot van alkalmam elolvasni iparágtól, pozíciószinttől, végzettségtől függetlenül, egyre több sémát fedezek fel. Az egyik ilyen az önéletrajzokban, motivációs levelekben írt önjellemző tulajdonságok. Gyors statisztika egy jóadagnyi hozzámkerült álláspályázati anyagból (mintám természetesen nem reprezentatív):
- Megbízható, felelősségteljes: 98% (szinte mindenki az eszerint)
- Csapatjátékos: 85%
- Önállóan dolgozni tudó: 83%
- Precíz: 85%
- Gyorsan tanul: 85%
- Jó kommunikációs készséggel rendelkezik: 72%
- jó szervezőkészséggel rendelkezik: 55%
- Segítőkész: 53%
- Terhelhető: 40%
A leghülyébb tanácsok álláskeresőknek
Nem kevés álláskeresői irodalmat olvasok, főleg online, így aztán időnként meglehetősen ostoba tanácsokba futok bele, külföldi és magyar oldalakon egyaránt. Egyik-másik röhejes, így nem valószínű, hogy a jelöltek elkezdik használni, a többségük viszont kifejezetten káros. Íme néhány gyöngyszem: