Motivációs levél vagy kamuhalmaz?
Azt tapasztalom, hogy az álláspályázati anyag összeállításakor motivációs levél okozza a legnagyobb gondot az álláskeresőknek. Találnak ezernyi sablont a neten, használják is. Így lesz mindenki csapatjátékos, problémamegoldó, jó kommunikációs készségű, önállóan dolgozni tudó stb. E sablonok sok kárt okoznak, és ilyenkor költőt idézve „az embernek kél káromkodni kedve”.
A motlevelet olvasók számára a sablonok által lesz minden jelölt teljesen egyforma, így érték el a sablonokat gyártó „tanácsadók”, hogy nem szolgál semmilyen információval szegény jelöltről a sablonból írt motivációs levele. Így jutottunk el oda, hogy a álláskeresői oldal azt hiszi, minél nagyobb kamu, annál nagyobb esély, a HR-oldal meg oda, hogy lassan el sem olvassák ezeket a sokszor kínos írásokat.
Pedig a motivációs levél jó eszköz lenne arra, hogy meggyőzzük a leendő munkáltatót arról, hívjon bennünket állásinterjúra. Álláskeresőként ki kellene használnunk ezt a lehetőséget, ahelyett, hogy megijednénk a feladattól, és elintéznénk egy semmitmondó sablonnal a dolgot.
Teendők állásbörzék után
Néhány állásbörzén túl vagyunk már, feltételezem, sokan részt is vettetek rajtuk. Remélem, a felkészülésben is tudtam segíteni, most viszont jöhet az utókövetés is. Mert az állásbörze sem a munkáltatóknak, sem a munkavállalóknak nem fejeződik be nap végén, sőt, most jön a munka java.
Munkáltatói oldalról megvannak a céges rutinok, de a munkavállalóknak nem igazán mondta el eddig senki, mit is kellene csinálni az első, állásbörzés találkozó után. Ebben próbálok segíteni alant.
Álláskeresés Linkedinen
Ahogy megjelentek a közösségi oldalak az álláskeresésben, egy komoly elváráshalmaz is kialakult a HR-es szakmában az álláskeresők közösségi jelenlétével kapcsolatban. Ezek a követelmények ugyan megszülettek, de nem kommunikálták őket, pont úgy jártunk, mint az önéletrajzírással: igények ugyan vannak, de sehol sem közlik őket. Most ilyen „titkolt” elvárásokról is mesélek.
Számítógépes ismeretek az önéletrajzban
Ez az önéletrajz egyik állandó rovata, mert szinte mindenkinek szüksége van számítógép-kezelési ismeretekre a munkája elvégzéséhez. A tudásod leírásának módja, a megfogalmazás, a sorrend, itt is sokat segíthet, vagy ronthat az önéletrajz megítélésén.
Lehetőleg ebben a rovatban mindent fel kell sorolni, amivel mostanában dolgoztál, találkoztál. Irodai, pénzügyi környezetben dolgozóknak a Microsoft Office elemein túl a banki alkalmazásokat, ügyviteli rendszereket (SAP, Navision, Axapta, JD Edwards, Scala stb.), kiadványszerkesztőket, bármit, amit rendszeresen használtál. Sorrendjüket az álláshirdetés szerint érdemes beállítani: ha a SAP ismerete a hirdetésben kiemelten előny, akkor az legyen az első a felsorolásodban. Programozóknak, fejlesztőknek programnyelveket, rendszermérnököknek ismert rendszereket, hardvereket, szoftvereket kell felsorolnia. Marketingesnek elemzőeszközöket, BI-szoftvereket, pénzügyesnek számlázót, HR-esnek HR-szoftvereket.
Ez egy egyszerűnek tűnő a feladat, de sok buktatója van. Hogyan kerüljük el ezeket?
Miért nem válaszolnak az elküldött önéletrajzokra?
Ismert panasz az álláskeresőktől, hogy elküldtek már többszáz önéletrajzot, és „válaszra sem méltatták”, állásinterjú, állásajánlat meg végképp nem lett belőle. Sőt, ismerős HR-es is megnézte, szerinte jó, és mégsem kap vele állást.
Az eredménytelenség legalapvetőbb oka, hogy az elküldött álláspályázat alapján a jelölt nem felelt meg a pozícióra. Kiemelendő, hogy az álláspályázat alapján, és nem a valós tudása, tapasztalata alapján. Ezen az álláspályázat kijavítása, átírása segíthet. Mivel ezt tekintem álláskeresési segítő munkámban a specialitásomnak, most nagyjából sorraveszem, miért is nem kap választ egy jelölt az elküldött önéletrajzaira.
Pályakezdők! Így készüljetek az állásbörzékre!
Eljött az állásbörzék szezonja, ami nagyon jó lehetőség minden pályakezdő álláskeresőnek. Egy részletesebb használati útmutatót adnék, hogyan és mivel kell az állásbörzére felkészülni ahhoz, hogy az állásinterjúkat eredményezzen egy pályakezdőnek is.
Ismerős HR-es megnézte…
A hozzám véleményezésre kerülő álláspályázatok egy része ezzel a megjegyzéssel jön. Hogy HR-es is látta, és mégsem működik, miért nem?A magyarázat a jelenségre szerintem többrétű, de semmiképpen sem az adott ismerős HR-es, és úgy általában HR-esek szakértelmét vonja kétségbe.
A segítségkérés kultúrája
Mottó: Egy lehetőségnél sohasem kaphatsz többet!
Néha még a lehetőséget sem adják, kérni kell. De hogyan kérj segítséget? Mert ez is nehéz, és van, aki rosszul fog hozzá.
Történt mostanában, hogy egy ismerősömnek panaszkodott a barátja, hogy nem talál állást, pedig jónevű főiskolán végzett informatikusként ennek nem így kellene lennie. Ismerős ajánlotta a Jobangel blogot, és azt is, írjon nekem, kérjen segítséget, majd szólt nekem is, hogy érzékeny barátja hozzáállását próbáljam meg formálni egy kicsit, lehetőleg nagyon finoman fogalmazva meg véleményemet. Pár hét elteltével se megkeresés, se állás. Ismerősöm már kellő képzést kapott tőlem álláskeresésből, próbált a barátja segítségére lenni, látott is néhány durva hibát a pályázati anyagban (pl. „az egyetemet nem tudtam elvégezni, mert…”, „még nincs gyakorlatom, de…”), viszont átfogóan nem tudott rajta igazán javítani, ezért tovább győzködte a mimózalelkű barátot, aki ennyit válaszolt: de hát mit írjak én neki?
Álláskeresés és gazdasági válság
Idegesítően sokszor olvashatunk olyan cikkeket, hogy a szép, boldog, kiegyensúlyozott embereknek könnyebb állást találni. Különösen dühítő ez akkor, ha a cikket olvasó álláskereső épp munka nélkül van, vagy egy nagyon rossz állásból keresgél valami jobbat, vagy valami jobban fizetőt, mert nem tudja fizetni a számláit. Innen legyen valaki boldog és kiegyensúlyozott, ha tud.
E cikkek többsége nyilván nem releváns számunkra, ezek leginkább USA-beli weboldalakról fordított cikkek, esetleg a komolytalan „brit tudósok kimutatták” szófordulatot tartalmazzák.
A kis magyar valóság ugyan más, de azért biztató.
Helyesírás álláspályázatokban
Tudom, hogy manapság, a netes kommunikáció miatt a helyesírás egyre kevésbé tűnik fontosnak, chateken, fórumokon, blogkommentekben kifejezetten nem illik valaki figyelmét felhívni a helyesírás fontosságára (mert ezt leginkább a témáról való terelésre és személyeskedésre használják).
Elfogadom, hogy itt fontosabb a mondanivaló, az egészséges vita, ahol tényleg nincs helye annak, hogy belekössünk egy-egy rosszul leírt szóba. Az önéletrajzküldés, álláspályázat írása ellenben megköveteli a tökéletes helyesírást.
Rossz helyesírással egyes szakterületeken nincs esélye a jelöltnek. Az üzleti levelezés, vagy egy hivatalos kérelem rossz helyesírással írva sokat árthat a cégnek, amit nem engedhet meg egyetlen munkáltató sem magának. Sajnos nincs az a template, sablon, ami ezen is segítene. Nincs más választásunk, minthogy a helyesírás szabályait meg kell tanulni. Itt is igaz a közhely: jobb későn, mint soha.