Számítógépes ismeretek az önéletrajzban
Ez az önéletrajz egyik állandó rovata, mert szinte mindenkinek szüksége van számítógép-kezelési ismeretekre a munkája elvégzéséhez. A tudásod leírásának módja, a megfogalmazás, a sorrend, itt is sokat segíthet, vagy ronthat az önéletrajz megítélésén.
Lehetőleg ebben a rovatban mindent fel kell sorolni, amivel mostanában dolgoztál, találkoztál. Irodai, pénzügyi környezetben dolgozóknak a Microsoft Office elemein túl a banki alkalmazásokat, ügyviteli rendszereket (SAP, Navision, Axapta, JD Edwards, Scala stb.), kiadványszerkesztőket, bármit, amit rendszeresen használtál. Sorrendjüket az álláshirdetés szerint érdemes beállítani: ha a SAP ismerete a hirdetésben kiemelten előny, akkor az legyen az első a felsorolásodban. Programozóknak, fejlesztőknek programnyelveket, rendszermérnököknek ismert rendszereket, hardvereket, szoftvereket kell felsorolnia. Marketingesnek elemzőeszközöket, BI-szoftvereket, pénzügyesnek számlázót, HR-esnek HR-szoftvereket.
Ez egy egyszerűnek tűnő a feladat, de sok buktatója van. Hogyan kerüljük el ezeket?
Miért nem válaszolnak az elküldött önéletrajzokra?
Ismert panasz az álláskeresőktől, hogy elküldtek már többszáz önéletrajzot, és „válaszra sem méltatták”, állásinterjú, állásajánlat meg végképp nem lett belőle. Sőt, ismerős HR-es is megnézte, szerinte jó, és mégsem kap vele állást.
Az eredménytelenség legalapvetőbb oka, hogy az elküldött álláspályázat alapján a jelölt nem felelt meg a pozícióra. Kiemelendő, hogy az álláspályázat alapján, és nem a valós tudása, tapasztalata alapján. Ezen az álláspályázat kijavítása, átírása segíthet. Mivel ezt tekintem álláskeresési segítő munkámban a specialitásomnak, most nagyjából sorraveszem, miért is nem kap választ egy jelölt az elküldött önéletrajzaira.
Pályakezdők! Így készüljetek az állásbörzékre!
Eljött az állásbörzék szezonja, ami nagyon jó lehetőség minden pályakezdő álláskeresőnek. Egy részletesebb használati útmutatót adnék, hogyan és mivel kell az állásbörzére felkészülni ahhoz, hogy az állásinterjúkat eredményezzen egy pályakezdőnek is.
Ismerős HR-es megnézte…
A hozzám véleményezésre kerülő álláspályázatok egy része ezzel a megjegyzéssel jön. Hogy HR-es is látta, és mégsem működik, miért nem?A magyarázat a jelenségre szerintem többrétű, de semmiképpen sem az adott ismerős HR-es, és úgy általában HR-esek szakértelmét vonja kétségbe.
A segítségkérés kultúrája
Mottó: Egy lehetőségnél sohasem kaphatsz többet!
Néha még a lehetőséget sem adják, kérni kell. De hogyan kérj segítséget? Mert ez is nehéz, és van, aki rosszul fog hozzá.
Történt mostanában, hogy egy ismerősömnek panaszkodott a barátja, hogy nem talál állást, pedig jónevű főiskolán végzett informatikusként ennek nem így kellene lennie. Ismerős ajánlotta a Jobangel blogot, és azt is, írjon nekem, kérjen segítséget, majd szólt nekem is, hogy érzékeny barátja hozzáállását próbáljam meg formálni egy kicsit, lehetőleg nagyon finoman fogalmazva meg véleményemet. Pár hét elteltével se megkeresés, se állás. Ismerősöm már kellő képzést kapott tőlem álláskeresésből, próbált a barátja segítségére lenni, látott is néhány durva hibát a pályázati anyagban (pl. „az egyetemet nem tudtam elvégezni, mert…”, „még nincs gyakorlatom, de…”), viszont átfogóan nem tudott rajta igazán javítani, ezért tovább győzködte a mimózalelkű barátot, aki ennyit válaszolt: de hát mit írjak én neki?
Álláskeresés és gazdasági válság
Idegesítően sokszor olvashatunk olyan cikkeket, hogy a szép, boldog, kiegyensúlyozott embereknek könnyebb állást találni. Különösen dühítő ez akkor, ha a cikket olvasó álláskereső épp munka nélkül van, vagy egy nagyon rossz állásból keresgél valami jobbat, vagy valami jobban fizetőt, mert nem tudja fizetni a számláit. Innen legyen valaki boldog és kiegyensúlyozott, ha tud.
E cikkek többsége nyilván nem releváns számunkra, ezek leginkább USA-beli weboldalakról fordított cikkek, esetleg a komolytalan „brit tudósok kimutatták” szófordulatot tartalmazzák.
A kis magyar valóság ugyan más, de azért biztató.
Helyesírás álláspályázatokban
Tudom, hogy manapság, a netes kommunikáció miatt a helyesírás egyre kevésbé tűnik fontosnak, chateken, fórumokon, blogkommentekben kifejezetten nem illik valaki figyelmét felhívni a helyesírás fontosságára (mert ezt leginkább a témáról való terelésre és személyeskedésre használják).
Elfogadom, hogy itt fontosabb a mondanivaló, az egészséges vita, ahol tényleg nincs helye annak, hogy belekössünk egy-egy rosszul leírt szóba. Az önéletrajzküldés, álláspályázat írása ellenben megköveteli a tökéletes helyesírást.
Rossz helyesírással egyes szakterületeken nincs esélye a jelöltnek. Az üzleti levelezés, vagy egy hivatalos kérelem rossz helyesírással írva sokat árthat a cégnek, amit nem engedhet meg egyetlen munkáltató sem magának. Sajnos nincs az a template, sablon, ami ezen is segítene. Nincs más választásunk, minthogy a helyesírás szabályait meg kell tanulni. Itt is igaz a közhely: jobb későn, mint soha.
Így írj nekem
Egyre többen kerestek fel segítségkéréssel, aminek örülök, hiszen működik, amiért eddig dolgoztam. Ezzel együtt egy napom továbbra is 24 órából áll, így a várakozási idő a megkeresésekre kicsit megnövekedett. Válasz nélkül segítségkérés nem marad, ebben biztos lehetsz. Hogy mégis mindenki megfelelő időben kapjon segítséget, pár apróságot kérnék/jeleznék:
– Önéletrajzírásban, motivációs levél írásában akkor tudok segíteni, ha küldesz egy olyan verziót, amit magad már megírtál. Ha kell rajta javítani, javaslatokat fogok tenni a javításra. Ne küldj sok verziót, mert minél többet küldesz, annál több idő kell rá, annál később tudok válaszolni. Egy önéletrajz és ha van, egy motlevél elég, illetve ha mindez angolul is van, az már bőven elég lesz.
– Ha megrekedtél az álláskeresésben, nincs több ötleted, hogyan is csináld, akkor is önéletrajzot küldj, és írd meg, mivel próbálkoztál eddig, hol kerestél, milyen munkákat kerestél. Megpróbálok – veled közösen – kitalálni valamit, ami sikerre vihet.
– Ha állást váltanál, le kellene írnod, miért váltanál. Az igazi okot írd, mert nekem nem kell „csomagolni”, az a cél, hogy azt kitaláljuk, hogy valóban az állásváltás-e a megoldás a problémádra, illetve, hogy hogyan kommunikáld a munkaerőpiacon a váltási szándékodat. Ha gondolod, itt is küldhetsz önéletrajzot, motivációs levelet.
– Ha szakmát váltanál, valami új tanfolyamra mennél, és bizonytalan vagy benne, érdemes-e, akkor talán újabb szempontokat tudok adni a döntésed segítésére. Konkrét döntési javaslatot semmiképpen sem fogok adni.
Ha hozzám fordulsz segítségért, leírhatod a problémád hosszan vagy röviden, ahogy szeretnéd. Tegezhetsz. Ha segítség kell, akkor ne gondolkodj, hanem kérj segítséget: nem számít, milyen végzettséged van, milyen munkát keresel. Felsővezetőknek is nehéz állást keresni, 8 általánost végzetteknek is. Nem számít, hány éves vagy: 50 felett vagy pályakezdőként egyaránt nehéz, az a dolgunk – neked és nekem -, hogy kitaláljuk, konkrétan te hogyan tudsz sikeres lenni az álláskeresésben.
Ki vagyok én? HR-es, coach, karriertervező? Ez mind nem vagyok. További infók rólam itt, szakmai profilom itt olvasható.
Új, letölthető önéletrajz-sablon
Egy újabb sablont készítettem, ami segítségetekre lehet. Egy-két jelöltem igen komoly szakmai múltját, színes életét kellett önéletrajzba önteni, a CV váza ilyenné vált, ahogy egyre inkább kialakult, mennyi mindent mondanának el magukról. Feltöltöttem sablonadatokkal, így bárkinek hasznára lehet.
Ebbe az újabb trendeknek megfelelően olyan elemek is belekerültek, amelyeket régebben még nem használtunk, és némelyiknek hiába nem voltam híve, terjed, szeretik a CV-t olvasók, használni kell hát. Ez egy igazán trendi példány. Lefordítva angolra, németre, nemzetközi szinten is megállja a helyét. (Letöltés)
Kitöltési útmutató hozzá lapozás után:
A karriertervezés alapjai
A témával rengeteg könyvet teleírtak már, de ezeket csak az veszi meg, aki akar ezzel foglalkozni. Aki nem, annak e könyvek nem mondják el, miért fontos a karriertervezés bárkinek. Nekik megpróbálom röviden összefoglalni. Mert a karriertervezés fontos a közértesnek, a fodrásznak, adminisztrátornak is, nemcsak a topmenedzsereknek.
A világ folyamatosan fejlődik, ez a munkaerőpiaci igényeket is alakítja. Pl. Megjelennek új eszközök, amiket tudni kell használni, mert része lesz a napi munkavégzésnek. Aki nem fejlődik, lemarad, és nehéz helyzetbe kerül. Nem az a kérdés, kell-e fejlődni, törekedni az előbbrelépésre, hanem az, hogy merre induljunk. Ez viszont egyéni képességek, adottságok mentén alakul ki, néha a véletlen is segít. Nézzünk pár szempontot: