Ez történik, ha állásinterjún jól kérdezel álláskeresőként
Azt, hogy ez egy sikersztori-e, majd mindenki maga eldönti, mindenesetre tanulságos. Velem esett meg, sokéve, így én sikernek értékelem: elkerültem egy bizonytalan, frusztrációkkal, stresszel telt helyet. Tanulságot most az elején vonom le: ha olyan válaszokat kapsz a kérdéseidre, amik nem tetszenek, akkor az az állás neked nem való.
Takarítottam a levelezésemben, és ráakadtam erre a kérdés-válasz e-mailre, amit egy közvetítő cég toborzójával folytatott állásinterjú után tettem fel.
Juttatások és Cafeteria 2018 – Hogyan kérdezz erről állásinterjún?
Amikor béralkura kerül sor állásinterjún, már nem is annyira fizetésről, mint inkább juttatási csomagról beszélünk. Ezernyi eleme van, idén kiegészül egy újjal is: a diákhitel-törlesztése is bekerül a cafeteria elemek közé. (Egy remek összefoglaló cikk a cafeteria témaköréről itt található. )
Béralku idejére ezekből elég erősen fel kell készülnünk, hogy megfelelő alkupozícióban legyünk. Alapszabály, hogy a csomag elemeit csak úgy rakd össze és fogadd el, hogy azokat fel is tudd használni. Gyakori hiba álláskeresőknél, hogy béralkunál a nettó fizetés + X Ft cafeteriában állapodnak meg, majd az első pár munkanapján azt látja szegény új kolléga, hogy semmi olyan nincs a cég által kínált cafeteriaelemek között, ami neki kell, így lesz uszodabérlete a keresztanyjának, meg szálláshely alszámla, amit sosem használ fel, esetleg munkahelyi étkezés, amit nem tud igénybe venni, mert home officeban dolgozik, vagy mert speciális étrendre van szüksége. A cég meg nem érti, hogy miért érzi magát átverve a kolléga…
Ahogy állásinterjún előkerül a cafeteria kérdése, a legelső kérdésünk az legyen: milyen elemekből áll az adott cégnél?
Béralku tippek jutalékos munkákhoz
A jutalékos munkáktól való idegenkedés leginkább annak bizonytalanságából ered. Nem lesz havi fix? Mennyit fogok keresni, elég lesz-e? Mennyit kell dolgozni? Ezeket tudni kell, mielőtt egy jutalékos munkába belevágsz. Kérdezni kell, tárgyalni kell, és ha nem látsz tisztán, nem szabad elvállalni az adott munkát.Tapasztalatom szerint az elégedetlen jutalékos munkások ott hibáztak – akár évekkel ezelőtt – hogy nem látták tisztán a játékszabályokat, mielőtt belevágtak a munkába.
Hogyan lehet igazán elrontani egy állásinterjút?
Olyan állásinterjúért nem kár, ahol a felek nem voltak szimpatikusak egymásnak. Előfordul, és nem veszítesz semmit azzal, ha egy neked nem szimpatikus környezetbe nem kerülsz be. Néha csak balul sülnek el dolgok, de ez nem nagy baj: a kisebb késést megbocsátják, a kicsit elszúrt öltözéket is, ha hosszú munkanélküliség után nem vagy trillázóan vidám, azt is értik, és ezekkel együtt is lehet állást elnyerni. De vannak, amik biztosan elintézik, hogy ne téged válasszanak.
3 állásinterjú-kérdés, amit ne érts szó szerint
Az állásinterjún várható kérdések listája sokféle formában kering a neten, cégtől is, pozíciótól, interjúztatótól is függ, ki milyen kérdésekkel találja szembe magát, az általános véleménye viszont szinte minden álláskeresőnek ugyanaz: sokszor panel kérdésekre panel válaszokat adnak, és egyik fél részéről sincs meg szikrája sem az őszinteségnek. Én az álláskeresőket mindig őszinteségre biztatom, mert az célravezető is, ki is zökkenti a színjátékosdiból az interjúztatót. A HR-esek is vágynának az álláskereső őszinteségére, ezért azt gondolják, hogy ha az utált kérdéseket „becsomagolják”, akkor majd jobban érzi magát az álláskereső náluk (ez a cél szimpatikus), cserébe a „csomagolás” miatt jól félremegy az interjú… 3 tipikus állásinterjúkérdést ebből a szempontból veszek most végig, hátha ez is segíti a felek jobb kommunikációját.
Hogyan ne félj az állásinterjúktól?
Az állásinterjús stressz egy teljesen érhető és normális reakció, de mivel rontja az esélyeidet, valahogy le kell győzni. Van erre pár gyakorlati technika, ami szakterülettől függetlenül működik.
Felkészülés egy konkrét állásinterjúra
3 dologból mindenképpen fel kell készülni, és ez időigényes is, tehát amint megtudtad, hová mész interjúra, azonnal hozzá is láthatsz a feladatokhoz, amit ez ró rád. Nem is érdemes egyben nekiesni, a 3 részt lehet akár külön napokon is.
A legegyszerűbb állásinterjú-kérdés: Meséljen magáról!
Mármint feltenni egyszerű, nem igényel különösebb szakmai kvalitást, idegennyelven is meg lehet tanulni gyorsan :), és ha ügyesek vagyunk, mi álláskeresők, máris nálunk az irányítás.
Az álláskeresői válaszok kiértékelése már kíván némi hozzáértést, de a „kiválasztásszakmailag” értékelhető választ jól fel kell építeni, ezért érdemes rá külön készülni.
Szakmai felmérés állásinterjún – vagy átverés?
Az állásinterjúkon általában felmérik a jelentkező szakmai tudását, ez rendben is van. Szakmai tesztek, próbafeladat, vagy sima beszélgetés, lényeg, hogy szakmai tudásodra, tapasztalatodra koncentráljanak. Ehhez képest ebben is el tudják vetni a sulykot a munkáltatók… Érdemes átgondolni, hogy szakmai tesztnek álcázott feladatokba mennyi időt, energiát, stresszt vagy hajlandó fektetni, és mikor kell nemet mondani. Elképesztő történeteket hallottam, párat megosztanék tanulságul.
Az álláskeresés lelki gátjai 2. – Csak a kiegyensúlyozott emberek kapnak jó állást?
A múltkor foglalkoztam az álláskeresőket akadályozó lelki problémákkal, ennek céges oldali kezelése viszont nem maradhat ki, tehát most ezzel foglalkozom.
Tipikus céges „elvárás”, hogy kiegyensúlyozott, lelkes, boldog álláskeresőket vár egy-egy állásinterjú előtt, és minimális empátiát sem mutatnak azon jelöltek felé, akiket az önéletrajzuk alapján szakmailag alkalmasnak látnak. Vagy nem tudják, hogy kell kimutatni az empátiát, és leereszkedő, felsőbbrendű viselkedés lesz belőle. Megint nem érdemes kitérni arra, hogy kik viselkednek így az interjúztatók közül, mert mindenféle szakma, mindenféle pozíció képviselői. A leggyakoribb panasz álláskereső nőktől a férfi interjúztatókra érkezik hozzám (szakmai vezetők, cégvezetők), álláskereső férfiaktól a HR-es nőkre… Mintám ugyan nem reprezentatív, de azért mégiscsak jelez valamit…
Az álláskeresés lelki gátjai I. – Az álláskereső kommunikációja
Van, aki rengeteg tanácsadás és mindenféle próbálkozás után is hosszú időt vergődik az álláskeresés csapdájában. Ilyenkor a sikertelenség mögött nem az álláskeresési tudás hiánya áll, hiszen azt meg lehet tanulni: önéletrajzot írni, motivációs levelet írni egy idő után már könnyű, csak tárgyi tudás (és persze jó adag szerencse) kérdése, hogy sikeres álláspályázatai legyenek. A sikeres álláspályázat ugye annyit „tud”, hogy eljuttat állásinterjúra, ez a dolga. Semmi egyéb! Ebben simán tudok segíteni, Jobangelként ennyit vállalok, de sokszor látszik: másfajta támogatás is kellene az álláskeresőnek, leginkább lelkiekben.
Mert az állásinterjún csúnyán félremehet a kommunikáció, a bennünk rejlő lelki gátak miatt.