Boldog karácsonyt!
Minden kedves olvasómnak békés, boldog karácsonyt kívánok!
Ez a videó pedig a segítségnyújtás hatalmáról szól, szerintem többet mond 100 Jingle Bellsnél:
https://www.youtube.com/watch?v=PT-HBl2TVtI
Kérj többet!
Az álláspályázatok javításakor és a személyes, csoportos tanácsadásokon is gyakran szóbakerül a fizetési igény kérdése. Sokféleképpen kerül elő a téma, és sokszor az látszik, önsorsrontóként állunk a fizetés kérdéséhez. Pedig teljesen természetes, hogy a munkánkért fizetést várunk, nincs ezen mit szerénykedni. Érdekes jelenségek épülnek az álláskeresésben mégis e tényező köré.
ArrayEgy társ bemutatkozása
Amikor rátaláltam a JobAngelre, már régóta gondolkodtam, hogyan juthatnék közelebb azokhoz az emberekhez, akiknek tanácsra van szükségük a munkavállalásban.
Ki is vagyok…..Hosszú éveken keresztül HR szakemberként dolgoztam, kiválasztásokat vezettem, új munkatársakat integráltam, HR folyamatokat és rendszereket alakítottam ki, mindezt vállalati oldalon. De felmerült bennem a kérdés, lehet-e ezt másképpen csinálni, más szempontokat is figyelembe venni, meg lehet-e kérdőjelezni egy rendszert vagy egyszerűen csak kérdéseket feltenni. Hogy megkapjam a válaszokat ismét tanulni kezdtem. Ez a képzés megtanított jobban kérdezni és jobban figyelni a másikra. A HR és a segítő szakma jól összehangolható, mert mindkettő középpontjában az ember áll. A segítő szakma egy másik szemléletmódot kölcsönöz a HR munkának, amely legfőbb hozadéka az emberekkel való bánásmód, a hozzájuk való viszonyulás, problémáik megértése és az empátia. A másik megértése, lehetővé teszi, hogy az egyén a magában rejlő energiáit mozgósítsa, és kilépjen a külső vagy akár a saját maga által támasztott belső elvárások, korlátok közül. Ha többet szeretnél megtudni rólam, íme a LinkedIn profilom.
Miért fontos ez nekem… Egy munkahely hangulata meghatározza érzéseinket és gondolatainkat, vagyis nem mindegy, hogy hol dolgozunk, milyen feladatokat látunk el. Ha nem érezzük jól magunkat a helyünkön, nem tudunk elköteleződni az iránt, amit csinálunk, akkor ez kihat a magánéletünkre is és vica versa. És sajnos nem lesz kimondottan pozitív ez a hatás. Pedig nagyszerű élmény lenne egyre több olyan embert látni, aki észreveszi azokat az apró, de mégis nagyon pozitív dolgokat, változásokat, amik vele történnek.
Egy váltás vagy hosszú időn keresztül tartó munkahelykeresés sosem egyszerű, benne van egy csomó bizonytalanság és kétség: vajon elég jó az önéletrajzom, tényleg ezt a munkát szeretném, így kell megírni egy motivációs levelet, milyen kérdésekre készüljek. És sajnos a kérdések nemcsak egy önéletrajzig vagy egy motivációs levélig terjedhetnek, hanem akár önmagunkat is megkérdőjelezhetjük: vajon elég jó vagyok ehhez a munkához, vajon tudom majd teljesíteni a feladatokat vagy éppen az ellenkezője: csak egy ilyen munkát vagyok képes ellátni??!! Igazából ezt lenne jó megelőzni, hogy egy embernek ne kelljen eljutnia az önbizalma elvesztéséig.
Ebben szeretnék segíteni, vagyis nyugodtan írjatok, ha szeretnétek hallani egy független szakértő véleményét is, kíváncsiak vagytok ötletekre az álláskeresésetekkel kapcsolatban vagy az interjúra készülnétek fel. Annak is szívesen segítek, aki úgy érzi, hogy elakadt, keresi a helyét, a munkáját, a szakmáját, vagy csak másra vágyik, más elképzelései vannak.
Abban hiszek, hogy erőfeszítések árán is, de meg lehet találni azt a helyet, ahol elégedettek lehetünk, mert a változás bennünk van.
Nagyon köszönöm, hogy részt vehetek ebben a munkában!
Költői kérdések, főleg munkáltatókhoz
Van egy csomó olyan probléma, amibe az álláskeresők segítése kapcsán belefutok, de sem a rendszert nem értem, sem pedig azt nem látom, hogyan lehetne megváltoztatni ezeket a gyakorlatokatTehát, itt van néhány felvetés, kérdés, amik önmagában megérnének némi átgondolást a munkáltatók részéről. Pláne, mikor megy a sírás, hogy jaj, mekkora munkaerőhiány van. A toborzás-kiválasztás során bizony teret kell adni a racionalitásnak, máris több jelöltből válogathatunk. Sajnos profilomba nem vág a megoldások elindítása, így azon felül, hogy az ezekkel a problémákkal együttélőket álláskeresésben segítem, mást nem tudok tenni.
Hogy’ öltözött ez fel állásinterjúra?
A sok álláskeresési kudarc és elutasítás időnként visszavágóért kiált. Ennek egyik megnyilvánulási formája az állásinterjúztató és az elutasító cég kritizálása. Értem a keserűséget, elkeseredettséget, de a jelenség más információt is hordoz számomra: ahogy a munkáltatók, cégek nem értik időnként az álláskeresői viselkedést, közlendőt, úgy az álláskeresők sem tudnak (akarnak) a másik fél fejével gondolkodni. Pedig érdemes mindkét szerepet megvizsgálni pl. öltözködés, és általában a megjelenés, és a cég vagy magunk képviselete szempontjából. Könnyebb és hatékonyabb a kommunikáció, ha ismerjük a másik fél helyzetét.
Ingyenes álláskereső suli 2016.12.12. 14:30
Ingyenes álláskereső suli december 12-én! Vendégelőadónk az egyik legsikeresebb „fejvadász” hölgy Csudutov Csudinka, aki arról fog beszélni, hogy nőnként hogyan válts pályát és miért 
🙂
Regisztrálj mielőbb, mert a helyek gyorsan betelnek! Regisztrációhoz katt ide!
Hogyan nyomulj ismerősöknél egy állásért?
Na jó, ez így erős, nyomulni természetesen sehogy sem szabad, de az kétségtelen, hogy az álláskeresésben az ismerőseid tudnak a legtöbbet segíteni. Az álláskeresői beszámolók alapján viszont azt látom, hogy mégsem, mert mikor kétségbeesett álláskeresők hozzám kerülnek, akkorra már elvileg végigkérdezték az ismerősi kört, rokont, barátot, jelentkeztek sok-sok álláshirdetésre, és mégsem sikerült állást találni. Az álláshirdetésre jelentkezés sikerének egyik nagy titka a jó álláspályázati anyag, de vannak sikerkritériumai az ismerősökön keresztüli álláskeresésnek is.
Az egyik legjellemzőbb probléma, hogy az álláskereső nem ismeri fel, hogy az adott ismerős mit tud tenni érte, és mit kérhet egyáltalán.
A diszkriminációról érhetően
A diszkrimináció valami olyasmi a társadalmunkban, aminek áldozata senki sem szeret lenni, de mindenki nagyon megengedő, ha nem az ő kárára történik. A fogalmak keverednek, szabadon dobálózunk a kifejezéssel, ha sérelem ér bennünket; de nem veszünk tudomást róla, ha nem vagyunk érintettek.
Legjobb példa erre, hogy mindenki boldogan és segítő szándékkal osztja meg tipikusan kisvállalkozó munkáltató ismerőse diszkriminatív álláshirdetését a közösségi oldalakon (pl. “fiatal pultoslányt keresek fél műszakra”), sőt védi is az ismerősét, “hát nehogymár ne választhasson a saját cégébe akit akar”.
Beilleszkedési problémák tartós munkanélküliség után
Az álláskeresés és toborzás kapcsán sokszor kerül elő a személyiség, hozzáállás kérdése. Sajnos nemcsak a munkához való hozzáállást nézik egyes munkáltatók… Sok HR-est, kiválasztót tömörítő közösségben gyakran hangoztatom, hogy értem, amikor egy pozitív, nyitott, lelkes személyiséget keresnek, de egy évek óta állást kereső ember nem ilyen lesz. Anyagi helyzetében megroppant, ebből következően jó eséllyel családi helyzetében sem harmonikus ember lehet tökéletes munkavállaló, de az állásinterjún mégsem egy közlékeny, sziporkázó embert fog látni. Erre persze sokan csak úgy tudnak válaszolni, hogy „de akkor is legyen olyan”… És akkor még jönnek a kifogások, hogy nehezen fog beilleszkedni, „visszaszokni” a munkába.
Álláspályázati trendek 2016-ban
Még mindig komoly érv a nyelvtudás egy jelölt mellett, de a diploma megléte önmagában nem győz meg egyetlen munkáltató sem.
Fel is kiálthatnánk, hogy végre! Mert eljutottunk oda, hogy egyre kevésbé számít a „papír”, és ezt leginkább onnan veszem észre, hogy leggyakrabban kompetenciaalapú önéletrajzot írunk azokkal, akik hozzám fordulnak. Mondjuk a használhatatlan Europass helyett…
A kompetenciaalapú önéletrajzokban az a jó (és a nehézsége is), hogy egy követendő sablon helyett egy teljesen egyénre szabott anyagnak kell készülnie.