Ha más munkát nem találok, legfeljebb elmegyek takarítani!
Régen még mondhattuk, főleg mérgünkben a sok álláskeresési kudarc után, hogy ha nagyon nem ment az álláskeresés, hogy „legfeljebb elmegyek takarítani”. Aztán szembejött a valóság, és kiderült, hogy OKJ-s végzettség kell hozzá, magántakarítói munkák pedig csak szigorúan referenciákkal, ajánlásokkal elérhetők. Manapság, ha takarításból akarunk megélni, takarítási vállalkozást alapíthatunk vagy elmehetünk dolgozni egy ilyen céghez. Nemrég egy takarítócég keresett meg azzal, hogy a takarításban, mint szakmai tevékenységben rejlő lehetőségeket bemutassa nekem. Természetesen, mielőtt eldöntöttem, hogy vállalom az együttműködést, elmentem a cég karrieroldalára (http://makulatlan.hu/karrier.html ). Tetszett, amit ott olvastam – közvetlen, normális hangvételű hirdetés, semmi karótnyelt blabla a versenyképességről meg az önállóan dolgozni tudó csapatjátékosságról, és még fényképet sem kér az önéletrajzra, mert takarításnál nem számít a külső – azt gondoltam, miért is ne?
Mindenkinek a maga baja…
Csábító lenne bezzegelni időnként. Ez az, amit álláskeresési tanácsadóként nem szabad hagynom egyetlen mentoráltamnak sem – pláne magamnak nem engedhetem meg. Nem eshetek abba a hibába, hogy azt mondom, „nézd, neki nehezebb, és te panaszkodsz?” Pedig tényleg csábító lenne időnként. De akinek valóban nem olyan nehéz a sorsa objektíven ránézve, mint ahogy ő látja, annak könnyű segíteni. Nem bezzegeléssel, hanem lehetőségek feltárásával, bemutatásával.
Valódi hibák az új kollégák kiválasztásában
Általános vélekedés, hogy a sok panasz a HR-esekre gyakran csak a jelölt megbántottságának tudható be, mert nem őt választották. A sértődések mellett jócskán akadnak persze jogos panaszok. (Az, hogy papucsban volt az interjúztató, nem méltányolható panasz.) Mint minden szakterületen, így a toborzásban-kiválasztásban (és nem a HR-ben, mert az csak egy összefoglaló fogalom) is vannak olyanok, akik nem megfelelő színvonalon dolgoznak, és ezzel súlyos károkat okoznak az álláskeresőknek – áttételesen pedig az egész gazdaságnak, mert ügyetlen ténykedésük azt eredményezi, hogy értékes, nagy tudású emberek GDP-termelés helyett állástalanul vergődnek. A leggyakoribb hibák tipizálhatók, és ez a poszt most nemcsak HR-eseknek szól, de álláskeresőknek is ad egy-két érvet, mivel győzhető meg mégis a kiválasztó, ha ilyen jeleket látunk.
Valentin-napra: munkahelyi viszonyok
Hollywood már alaposan feldolgozta a témát, de ott mindig happy enddel zárul a sztori. A valóság általában más…
Előfordul, hogy épp két kolléga talál egymásra a magánéletben is, ez majdnem természetes, elvégre a munkahelyen töltjük időnk jórészét. De egyben komoly nehézséget is jelenthet. Ha titkolni próbálják, az jó ötletnek tűnik, de biztosan nem fog sikerülni, és pletykák áldozatai lesznek, majd jönnek a rosszalló főnöki számonkérések – pedig pont ezeket akarták elkerülni. Ha nem titkolják, akkor sem kerülhetik el a rosszallást, és a vége mindig ugyanaz: a pár egyik tagja más munkahelyet keres, de legalábbis cégen belül áthelyezik. A legkevesebb kockázattal a cégen belüli váltás jár: ha más osztályon dolgoznak a felek, nem kerülnek munkakapcsolatba, akkor a munkahelyi konfliktusok nem mérgezik meg a párkapcsolatot. Ha nem dolgoznak együtt, csak egy cégnél, akkor azzal sem vádolhatók, hogy egymással szemben nem objektíven járnak el.
Pár szabályt érdemes betartani ahhoz, hogy se párkapcsolat, se a karrieretek ne sérüljön:
- Az elején tisztázzátok, hogyan akarjátok a cégen belül ezt kezelni: kinek, hogyan jelentitek be, ha egyáltalán ezt akarjátok. Ha titokban tartjátok, mi legyen a stratégia, ha kiderül.
- A kapcsolatotok lehetőleg maradjon cégen kívül. Munkahelyen maximum közös ebéd lehet elfogadható.
- Ne telefonálgassatok egymással hosszan, munkahelyi témán kívül. Az ilyen helyzetekben biztos mindig lesz egy „jóakaró”, aki mindig mindent hall, és fel is használja a hallottakat, ha úgy kívánja érdeke. Természetesen a messengeres vagy hasonló chatelés is ugyanígy veszélyes munkaidőben.
- Cégen kívülre is terjedhetnek a pletykák: gondoljátok át, hogy az ügyfeleknél, partnereknél hogyan fogadják ezeket a híreket. Találjátok ki közösen, hogyan is kezelhetitek ezt a legjobban.
- Ne hagyjátok, hogy a hatékonyságotok, munkátok minősége rossz irányba változzon. Ha köze lenne egy ilyen változásnak a párkapcsolathoz, ha nem, az igazság már senkit sem fog érdekelni. A párkapcsolatotok számlájára fogják írni, és nincs is annál rosszabb, mintha mindketten elveszítitek az állásotokat emiatt.
- A legnagyobb kockázat szó szerint a végére marad: gondoljátok át, hogy mi fog történni a munkában, ha esetleg vége lesz a párkapcsolatotoknak.
Mit tehet egy szülő az autista gyermeke sikeres álláskereséséért?
Az autizmusdiy blog szerkesztőjével beszélgettünk erről, a teljes cikk itt található.
Az, hogy a gyerekkorban szerzett tapasztalatok erősen befolyásolják a felnőttkori szakmai életünket is, egyértelmű. A szülő próbálja a legjobbat nyújtani a gyermekének. Az álláspiac gyorsan változik, és maga a szülő sem szakértője, néha még plusz nehézség is adódik, pl. a gyermek autista. Néhányszor fordultak már hozzám aggódó szülők, felnőttkorú gyermekük álláskereséséhez segítséget kérve, nem is tudván, hogy a tapasztalataim egy részét e témában a saját családom „biztosította”. Íme a cikk lényegi részei:
Így élhetsz túl egy automatizált videós állásinterjút
Nemrégiben egy HR-es cikkét tettem közzé erről a fajta interjúzásról, majd alig rá egy hétre egy mentoráltam pont találkozott is e „remek” módszerrel. Írt is egy beszámolót, ami élő tapasztalatokkal szolgál a módszer árnyoldalairól és nehézségeiről. Láthatólag kiforratlan technológiai háttér és ügyetlen szervezés állt az egész mögött, és ez akár lehet az adott rendszert szolgáltató cég jellemzője is, de valószínűleg rutin híján más cég sem csinálja sokkal ügyesebben. A pozíció egy kifejezetten komoly tárgyi tudást igénylő pozíció volt, így sajnos nem csak a tömeges, alacsonyabb végzettséget igénylő állásokra interjúzva futhatsz bele ebbe… Íme a levél:
——————————————
3 állásinterjú-kérdés, amit ne érts szó szerint
Az állásinterjún várható kérdések listája sokféle formában kering a neten, cégtől is, pozíciótól, interjúztatótól is függ, ki milyen kérdésekkel találja szembe magát, az általános véleménye viszont szinte minden álláskeresőnek ugyanaz: sokszor panel kérdésekre panel válaszokat adnak, és egyik fél részéről sincs meg szikrája sem az őszinteségnek. Én az álláskeresőket mindig őszinteségre biztatom, mert az célravezető is, ki is zökkenti a színjátékosdiból az interjúztatót. A HR-esek is vágynának az álláskereső őszinteségére, ezért azt gondolják, hogy ha az utált kérdéseket „becsomagolják”, akkor majd jobban érzi magát az álláskereső náluk (ez a cél szimpatikus), cserébe a „csomagolás” miatt jól félremegy az interjú… 3 tipikus állásinterjúkérdést ebből a szempontból veszek most végig, hátha ez is segíti a felek jobb kommunikációját.
Új mumus: az automatizált videóinterjú
Írtam már a kamerán keresztül állásinterjúzás tudnivalóiról, de az még arról szólt, hogy emberek webkamerán keresztül állásinterjún beszélgetnek. Erre megjelent az automatizált videointerjú. Igen, egy beszélgetőpartner nélküli állásinterjúról van szó… Egy gép kérdez, te beszélsz, ezt a túloldalon rögzítik, és majd utólag megnézik.Mivel egyre elterjedtebb ez az interjúzási forma, érdemes kiegészíteni régebbi írásom a témában, ami még ósdi módon emberek közötti kommunikációra épült 🙂
Az automatizált videóinterjúról saját tapasztalatom még nincs, ezért ezúttal egy HR-es vendégíró tollából érkeznek hasznos tanácsok. Az ilyen interjúra felkészülést támogatandó, itt egy ilyen rendszert kínáló cég honlapja, ahol a képeken láthatod, mi vár rád, ha ilyenre hívnak.
Pár gondolat a rugalmas munkaidőről
Jött a hír tavaly, hogy a franciák vívmánya szerint hétvégén nem kell a céges e-mailjeikkel foglalkozniuk a munkavállalóknak. (cikk: Tilos lesz a hétvégi céges levelezés Franciaországban ) Az indoklás szerint az állandó elérhetőség okozta stressztől mentenék így meg a munkavállalókat. Ez egyfelől öröm, mert egy kormányzat törődik a munkavállalók egészségével, másfelől úgy érzem, enyhén szembemegy a munkavállalók életvitelével. Ha a cikk címe igaz lenne, az a mi rossz emlékű vasárnapi zárvatartásunkhoz hasonló problémákat okozna – vagy nem, csak az emberek a privát e-mailcímeiket is használnák a munkavégzéshez, ami egyáltalán nem lenne stresszmentes.
Egy újévi fogadalom: lecserélem a rossz állásom!
Az állásváltással kapcsolatos fogadalom elég gyakori, jött is jópár levél, hogy segítsek… Az önéletrajzok javítása csak egy lépés, ahhoz, hogy a rossz állást jobbra lehessen cserélni, még nagyon sok dologra van szükség. Tervezés, a lelkesedés megtartása még akkor is, ha a nagy lendület sem hozza meg a gyors eredmény. Az elhatározás fontos, de az újévi fogadalmak mindig ott buknak el, hogy nem sokáig tart az új év = új lehetőség illúziója. Ha illúzió, nem pedig meggyőződés, akkor szinte biztos, hogy ellaposodik a fogadalom. Ma reggel már úgy ébredtünk, hogy ez is csak egy átlagos munkanap lesz, aki pedig állást váltana, ezt a hétfő reggelt igazi katasztrófaként élheti meg, és el is veszti az összes kedvét a változtatáshoz. Hogy ne így legyen, íme pár tanács: