Részmunkaidő: tényleg olyan jó? Hogyan legyen jó?
A részmunkaidő, ha egy választható lehetőség lenne a sok lehetőség közül, semmi bajom sem lenne vele. Akkor az választaná, akinek valóban ez a jó.
A részmunkaidő manapság az anyáknak – ill. lassan minden nőnek – „kiutalt” megoldás, hogy legyen idejük a családot is elmenedzselni ÉS GDP-t is termelni. Ez önmagában olyasmi, ami már nem szép – egy munkavállaló nő szempontjai szerint legalábbis. Külön nem szép, hogy kifejezetten GYES/GYED visszatérő anyáknak ajánlják ezt a megoldást. Nem szép, mert a nők jövedelme így alacsony marad, és mert a láthatatlan munka amit gyermekgondozásban, idősgondozásban stb. végeznek, továbbra is láthatatlan marad, és továbbra sem épül erre semmilyen állami, szociális elllátórendszer. Majd a nő megoldja.
Emellett a cégek továbbra sem nagyon rendezkedtek be arra, hogy igazi részmunkaidőben végezhető feladatok legyenek náluk.
Pályaújrakezdő, a láthatatlan álláskereső
Webes keresőkben a témában a saját cikkeimet találom, ill. amiket tőlem átvettek portálok. Szóval, mintha ez a fogalom alig létezne, pedig pl. a Jól-Lét Alapítvány az anyák újra munkába állása kapcsán is sokat foglalkozott a témával – ebben is részt vettem, de valahogy még mindig használják ezt a karrierfogalmat, pedig jól azonosítható csoport – hatalmas kapacitástartalékkal, ami munkaerőhiány, szakemberhiány idején érdekes kellene, hogy legyen. De leginkább azoknak érdekes, akik ebbe a halmazba tartoznak.
Ők már annyi mindenen átmentek és át kell még menniük, hogy én is őket tartom a legnehezebb álláskeresői halmaznak. Ismeretlen terepen kell megharcolniuk, adaptálni a meglévő, de másra+máshol+másképp megszerzett tudásukat, és kitartóan menni a cél felé, ami ki tudja, milyen messze van, és milyen kerülőkkel juthat oda, mennyi idő alatt – pedig gyorsan kellene.
A pályaújrakezdésnek van pár speciális esete, ezen belül a legnagyobb létszámban a GYES/GYED visszatérők vannak. De egy távolra költözés után, egy külföldről visszatérés esetén, kapcsolatrendszer nélkül, egy hosszú betegség miatti kihagyás után újra ambíciókat és célokat szolgálva állást találni, vagy egy komolyabb egzisztenciális/karrierbeli megcsúszás után visszakapaszkodni mind a pályaújrakezdés kérdésköre.
A toborzó, aki nem tud olvasni
Az első nehézség,
Mozgalom a kisgyerekes nők állástalálásáért – Mommy Works Hungary
A kisgyerekes nők újbóli munkába állása elég régóta téma a közbeszédben, a politikában, a HR-es szaksajtóban, mégis meglehetősen nehéz még mindig egy GYES/GYED-ről visszatérő nő munkába állasa. Vagy a régi munkahelyén várják vissza furcsa körülmények között, vagy közben a munkahelye már nem is létezik, „nulláról” kezdheti az álláskeresést.
Létezik erre is egy jól szervezett közösség a Facebookon, a Mommy Works Hungary. De jóval több is ez, mint közösség. Szabados Jánossal, a Mommy Works Hungary mögött álló cég tulajdonosával beszélgetek.
Mi is a Mommy Works Hungary, honnan indult és hol tart ma?
Az anyukák számára egy munkavállalással kapcsolatos aktív önsegítő csoportArray
Példaképek kiszolgáltatott nőknek – és férfiaknak is
Szeretném politikamentesre írni ezt a posztot, bár minden politika valahol, mégis… most a nőkről lesz szó. Tanuló, dolgozó, esetleg karrierben bolyongó, de mindenképpen létező(!) nőkről. És férfiaktól, akikre szintén hatással van mindez. Politikáról nem!
Igyekszem sokféle módon segíteni a nehéz sorsú nők karrierjét, és itt nem csupán az anyagilag rászorultakra gondolok. Rengeteg olyan női élethelyzet van, amikor kiszolgáltatottá válhat egy nő a társadalom által rápakolt női szerepek miatt. Igen, gender, mint társadalmi nem, ami szerint nálunk pl. a nő dolga a gyerek, meg a háztartás, a férfi dolga meg nem összeroskadni abban, hogy mindezt fenntartsa, sőt örüljön a családfenntartó plecsninek. A nők szisztematikus háttérbe szorítása bizony a férfiaknak is terhet és kiszolgáltatottságot jelent.
Hamis biztonság
Amikor azt mondom, hogy nem a rászorultságon múlik, akkor eszembe jutnak azok a nők, akiknek valóban jól kereső, tökéletes egzisztenciát biztosító férjük van,
Array