Költői kérdések, főleg munkáltatókhoz
Van egy csomó olyan probléma, amibe az álláskeresők segítése kapcsán belefutok, de sem a rendszert nem értem, sem pedig azt nem látom, hogyan lehetne megváltoztatni ezeket a gyakorlatokatTehát, itt van néhány felvetés, kérdés, amik önmagában megérnének némi átgondolást a munkáltatók részéről. Pláne, mikor megy a sírás, hogy jaj, mekkora munkaerőhiány van. A toborzás-kiválasztás során bizony teret kell adni a racionalitásnak, máris több jelöltből válogathatunk. Sajnos profilomba nem vág a megoldások elindítása, így azon felül, hogy az ezekkel a problémákkal együttélőket álláskeresésben segítem, mást nem tudok tenni.
Hogy’ öltözött ez fel állásinterjúra?
A sok álláskeresési kudarc és elutasítás időnként visszavágóért kiált. Ennek egyik megnyilvánulási formája az állásinterjúztató és az elutasító cég kritizálása. Értem a keserűséget, elkeseredettséget, de a jelenség más információt is hordoz számomra: ahogy a munkáltatók, cégek nem értik időnként az álláskeresői viselkedést, közlendőt, úgy az álláskeresők sem tudnak (akarnak) a másik fél fejével gondolkodni. Pedig érdemes mindkét szerepet megvizsgálni pl. öltözködés, és általában a megjelenés, és a cég vagy magunk képviselete szempontjából. Könnyebb és hatékonyabb a kommunikáció, ha ismerjük a másik fél helyzetét.
Ingyenes álláskereső suli 2016.12.12. 14:30
Ingyenes álláskereső suli december 12-én! Vendégelőadónk az egyik legsikeresebb „fejvadász” hölgy Csudutov Csudinka, aki arról fog beszélni, hogy nőnként hogyan válts pályát és miért 
🙂
Regisztrálj mielőbb, mert a helyek gyorsan betelnek! Regisztrációhoz katt ide!
Hogyan nyomulj ismerősöknél egy állásért?
Na jó, ez így erős, nyomulni természetesen sehogy sem szabad, de az kétségtelen, hogy az álláskeresésben az ismerőseid tudnak a legtöbbet segíteni. Az álláskeresői beszámolók alapján viszont azt látom, hogy mégsem, mert mikor kétségbeesett álláskeresők hozzám kerülnek, akkorra már elvileg végigkérdezték az ismerősi kört, rokont, barátot, jelentkeztek sok-sok álláshirdetésre, és mégsem sikerült állást találni. Az álláshirdetésre jelentkezés sikerének egyik nagy titka a jó álláspályázati anyag, de vannak sikerkritériumai az ismerősökön keresztüli álláskeresésnek is.
Az egyik legjellemzőbb probléma, hogy az álláskereső nem ismeri fel, hogy az adott ismerős mit tud tenni érte, és mit kérhet egyáltalán.
A diszkriminációról érhetően
A diszkrimináció valami olyasmi a társadalmunkban, aminek áldozata senki sem szeret lenni, de mindenki nagyon megengedő, ha nem az ő kárára történik. A fogalmak keverednek, szabadon dobálózunk a kifejezéssel, ha sérelem ér bennünket; de nem veszünk tudomást róla, ha nem vagyunk érintettek.
Legjobb példa erre, hogy mindenki boldogan és segítő szándékkal osztja meg tipikusan kisvállalkozó munkáltató ismerőse diszkriminatív álláshirdetését a közösségi oldalakon (pl. “fiatal pultoslányt keresek fél műszakra”), sőt védi is az ismerősét, “hát nehogymár ne választhasson a saját cégébe akit akar”.
Beilleszkedési problémák tartós munkanélküliség után
Az álláskeresés és toborzás kapcsán sokszor kerül elő a személyiség, hozzáállás kérdése. Sajnos nemcsak a munkához való hozzáállást nézik egyes munkáltatók… Sok HR-est, kiválasztót tömörítő közösségben gyakran hangoztatom, hogy értem, amikor egy pozitív, nyitott, lelkes személyiséget keresnek, de egy évek óta állást kereső ember nem ilyen lesz. Anyagi helyzetében megroppant, ebből következően jó eséllyel családi helyzetében sem harmonikus ember lehet tökéletes munkavállaló, de az állásinterjún mégsem egy közlékeny, sziporkázó embert fog látni. Erre persze sokan csak úgy tudnak válaszolni, hogy „de akkor is legyen olyan”… És akkor még jönnek a kifogások, hogy nehezen fog beilleszkedni, „visszaszokni” a munkába.
Álláspályázati trendek 2016-ban
Még mindig komoly érv a nyelvtudás egy jelölt mellett, de a diploma megléte önmagában nem győz meg egyetlen munkáltató sem.
Fel is kiálthatnánk, hogy végre! Mert eljutottunk oda, hogy egyre kevésbé számít a „papír”, és ezt leginkább onnan veszem észre, hogy leggyakrabban kompetenciaalapú önéletrajzot írunk azokkal, akik hozzám fordulnak. Mondjuk a használhatatlan Europass helyett…
A kompetenciaalapú önéletrajzokban az a jó (és a nehézsége is), hogy egy követendő sablon helyett egy teljesen egyénre szabott anyagnak kell készülnie.
Hogyan ne félj az állásinterjúktól?
Az állásinterjús stressz egy teljesen érhető és normális reakció, de mivel rontja az esélyeidet, valahogy le kell győzni. Van erre pár gyakorlati technika, ami szakterülettől függetlenül működik.
Felkészülés egy konkrét állásinterjúra
3 dologból mindenképpen fel kell készülni, és ez időigényes is, tehát amint megtudtad, hová mész interjúra, azonnal hozzá is láthatsz a feladatokhoz, amit ez ró rád. Nem is érdemes egyben nekiesni, a 3 részt lehet akár külön napokon is.
4 kifogás, amivel elintézheted, hogy ne kapj állást
Sokéve segítőként működve megtapasztaltam már, hogy mindenkin nem lehet segíteni. Sokat küzdöttem azzal, hogy megtanuljam elengedni, akin nem tudok segíteni, ma sem jó érzés, de nincs választásom. A napi 24 órámba nem fér bele, hogy olyanok lelkére beszéljek, akik valójában nem akarnak segítséget. A kifogásaik viszont annyira tipikusak, hogy érdemes csokorba szedni őket, tanulságul.
Hogyan tárgyalj a cafeteriáról állásinterjún?
Ha már állásinterjún fizetésről és egyéb juttatásokról tárgyalunk részletekbe menően, az nagyon jó jel! Innen már nem az állást szokták elbukni a jelöltek, “csak” a jó fizetést. És akkor álomállás helyett egy valamilyen állás lesz… 🙁
Ezt elkerülheted, ha határozottan kiállsz magadért, még akkor is, ha ezzel azt kockáztatod, hogy elbukod az állást (gondold át előre, hogy engedsz-e az igényeidből, vagy megteheted, hogy nemet mondasz az alkura). Jobb helyeken persze rátesznek pár százalékot a bemondott igényre, de ez ritkább.