Idétlen álláshirdetések gyűjteménye – nyereményjáték!
A témával foglalkozva néhány álláshirdetést író szakember is megkeresett. Ők arra panaszkodtak, honnan is tudhatnák, mit ért (félre) az álláskereső egyes megfogalmazásokban, milyen információkra van szüksége? Ezért arra gondoltam, hogy az elkövetkező több mint egy hónapban nézegessük az álláshirdetéseket, gyűjtsünk össze minél több elrettentő példát. Segítsünk nekik, mondjuk el, miért nem jó, amit írnak, és mi lenne a jó.
Mit kell tenned?
Ha találsz egy idétlen álláshirdetést, csinálj egy screenshotot, fényképet róla, vagy küldd el a hirdetés linkjét és a kifogásaidat a jobangel.hu@gmail.com címre. Több hirdetést is küldhetsz, de egy e-mailben csak egyet küldj! Külföldről is küldhetsz, angol nyelvűt is!
Beküldési határidő 2014. szeptember 5.
A beküldött hirdetésekből egy nyilvános internetes albumot tervezek készíteni, természetesen a beküldő személyét és adatait titokban tartva. Ha egy hirdetést beküldesz, azzal a hozzá tartozó írásod feldolgozásához, részleges vagy teljes megjelenéséhez is hozzájárulsz!
A beküldők között Mérő László: Mindenki másképp egyforma c. könyvének keményfedeles, 2007-es kiadását fogom kisorsolni 2014. szeptember 10-én 21:00 órakor! A nyertest e-mailben fogom értesíteni, így az idétlen hirdetést valós e-mailcímről küldd!
Az önéletrajzod rólad szól, nem neked
A CV-kre írt véleményezéseim kapcsán néha érdekes beszélgetések alakulnak ki a hozzám forduló álláskeresőkkel. Az egyik visszatérő téma, hogy az általam javasolt munkatapasztalati leírások a jelöltek szerint túl részletesek. „Hát ez egyértelmű, nem?” „Ha érdekli, majd megkérdezi állásinterjún” „Aki ilyen embert keres, tudhatja”, ”De az úgy olyan béna”, – ilyen érvekkel(?) próbálják védeni az elnagyolt CV-t. Pedig védhetetlen, hiszen amelyik CV nem működik a munkaerőpiacon, az javításra szorul.
Ezekről a helyzetekről kezdő import beszerző önmagam jut eszembe, amikor az volt az egyik feladatom, hogy új termékeket kutassak fel, amit majd áruházak árulnak. Rengeteg gyártó katalógusa landolt nálam a sok újdonsággal, amikor termékeket véleményeztünk, ezeket néztük át. Tapasztalt kollégám javaslatot tett az egyikre, egy szerintem igazán rusnya kis békazöld asztali telefonra, mire „de az ronda!” felkiáltással tiltakoztam. Nem kell, hogy neked tetsszen, nem te fogod megvenni. A vevőknek pedig tetszeni fog, mert nekik ez kell – hogy rikítson, hogy kicsi legyen, hogy egyszerű legyen – hangzott a válasz. Többezer darabot adtunk el belőle.
Recepciós bárki lehet?
Vannak jokernek tartott állások, ahová olyan frissdiplomás fiatalok jelentkeznek, aki sajnos nem találnak állást a saját szakmájukban. Tipikusan adminisztrációs, ügyfélszolgálatos/portás/recepciós/takarító területen próbálkoznak, és még inkább sajnos, hogy rendre elbuknak. Nem értik viszont a bukás okát, hiszen adminisztrálni mindenki tud – ha megmutatják, mit és hogyan kell, márpedig a cégek belső működését külsős úgysem tudhatja. A recepciósnak is elég, ha kedves, segítőkész, szorgalmas, ez pedig minden dolgozni vágyóban ott van. Takarítani szintén mindenki tud, hiszen otthon is szokott. A közvélekedés legalábbis ennyit tart ezekről a munkákról, ez alapján gondolják, hogy bárki alkalmas rá.
Munkakörtervezés light
Talán álláskeresőknek is hasznos lehet, hogyan alakul ki egy munkakör (ha jól csinálják), sőt állásinterjún is rá lehet kérdezni, ha vki szakmai beszélgetést akar kezdeményezni, megismerni a cég gondolkodásmódját. HR-es nélküli kisvállalatoknak is érdekes lehet, ugyanez, ezért nem a tankönyvi tudásanyagot szeretném e témában átadni. (az fellelhető szerte a neten pl. itt egy igen jól strukturált anyag kezdetnek).
Most inkább abban segítenék, hogy egy új kolléga felvétele előtt miket érdemes átgondolni. Nem fogok olyan fogalmakkal dobálózni, hogy kompetencia-modellek, funkcióanalízis, meg munkakör-gazdagítás, ezért kapott „light” címet. Ezeket mégis érdemes átgondolni, mielőtt megírunk egy álláshirdetést.
Az ideális álláshirdetés
Nem, nem találtam ideálist, hogy nagy örömmel betegyem ide, és díjat osszak érte. Csak az ellenkezőjét 🙂 Ezt a gyönyörűséget, amivel egy kedves olvasóm lepett meg, nem hagyhattam szó (poszt) nélkül. (Természetesen a hirdetés már régen lejárt). Se feladatleírás, se értelmes elvárás. Vajon tudja-e hirdetőnk, mitől „közgazdasági” egy érettségi, és hogy mit jelent a mérlegképes könyvelő?
Beszóltak nekem az állásinterjún!
Az álláspályázatra küldött visszajelzésekkel foglalkoztam az előző két posztban (itt és itt), de felmerült az is, milyen visszajelzéseket érdemes adni az állásinterjúkon. Tekintve – hogy néha tévesen – az álláskeresők egyik-másik visszajelzést sértésnek, támadásnak veszik, hasznos lenne tisztázni, mikor „jogos” megsértődni, és mikor inkább elgondolkodni, mit is akarhatott a megjegyzéssel a másik fél – lehet, hogy csak ügyetlen volt, lehet, hogy oka volt a megfogalmazásának. Ez a hozzáállás sokat segíthet abban, hogy ne törj össze egy „beszólástól”, hanem úgy kezeld le, hogy sikeres állásinterjú kerekedjen ki a végére.
Visszajelzés álláshirdetésekre 2.
Az előző posztban, és főleg a kommentekben egyértelműen látszik, hogy az álláskeresőknek visszajelzésekre van igénye, mert így éreznek kapcsolatot az álláshirdetőkkel. A cégeknek is érdemes ebbe egy kis energiát, munkát fektetni, mert komoly reputációs károkat lehet elszenvedni enélkül. De nem mindegy, milyen az a visszajelzés.
A válasz nélkül hagyott állásjelentkezések problémája
Nem túlzás kijelenteni, hogy az elküldött álláspályázatok válasz nélkül hagyása szüli a legtöbb ellentétet álláskereső és álláshirdető között. Más országokban van egy egyszerű, nálunk ritkán látott megoldás. Jópár éve olvastam erről először egy fórumon, és hasznosnak tartom, ha erről is szó esik e blogon.
Melyek az Ön rossz tulajdonságai?
Állásinterjún ettől a kérdéstől esik pánikba mindenki, mert elsőre hülyeségnek tűnik, néha másodikra is. Pl. ha úgy teszik fel a kérdést, hogy „Sorolja fel 3 jó és 3 rossz tulajdonságát!” Esetleg gyengeségeket kell felsorolni, de a lényeg ugyanaz. Vajon a felsorolásból mit tud meg a kérdező? Semmit. Ezért szoktam azt javasolni, hogy az ilyen kérdésre mondjon vki 2×3 szót, és készen van. Elvégre ezt kérték… Majd feltesz értelmesebb kérdéseket a kérdező, ha szeretne. Vagy az interjú nem megfelelő szakaszában teszi fel a kérdést, mondjuk közvetlenül a saját bemutatkozója után. Ha a jelölt még alig szólalt meg, mi értelme ezzel bombázni, azon felül, hogy pánikba ejtse? Vagy ez következik az interjú-adatlapon, amit ki kell töltenie?
Ennek a kérdésnek pedig lehet értelme, ha okosan használjuk. Mindkét oldalról. HR-es oldalról nyilván a jelölt önismeretének feltérképezése a cél, ill. a csapatba, leendő vezetőhöz való illeszkedés lehetősége.
Hogyan kezeld a kínos kérdéseket az állásinterjún?
(Most nem a szimpla nemtörődöm, vagy kifejezetten rosszindulatú megnyilvánulásokat tárgyalom. Ezek kezeléséről írtam már itt.)
Álláskereső számára kellemetlen kérdések felmerülhetnek úgy is a munkáltató részéről, hogy ezek jogosak és érthetők is. Alapszabály: nem szabad hazudni és mentegetőzni!
– Miért hagyta ott az előző munkahelyeit? és Miért lett ez ilyen rövid munkaviszony?