Munkakörtervezés light
Talán álláskeresőknek is hasznos lehet, hogyan alakul ki egy munkakör (ha jól csinálják), sőt állásinterjún is rá lehet kérdezni, ha vki szakmai beszélgetést akar kezdeményezni, megismerni a cég gondolkodásmódját. HR-es nélküli kisvállalatoknak is érdekes lehet, ugyanez, ezért nem a tankönyvi tudásanyagot szeretném e témában átadni. (az fellelhető szerte a neten pl. itt egy igen jól strukturált anyag kezdetnek).
Most inkább abban segítenék, hogy egy új kolléga felvétele előtt miket érdemes átgondolni. Nem fogok olyan fogalmakkal dobálózni, hogy kompetencia-modellek, funkcióanalízis, meg munkakör-gazdagítás, ezért kapott „light” címet. Ezeket mégis érdemes átgondolni, mielőtt megírunk egy álláshirdetést.
Az ideális álláshirdetés
Nem, nem találtam ideálist, hogy nagy örömmel betegyem ide, és díjat osszak érte. Csak az ellenkezőjét 🙂 Ezt a gyönyörűséget, amivel egy kedves olvasóm lepett meg, nem hagyhattam szó (poszt) nélkül. (Természetesen a hirdetés már régen lejárt). Se feladatleírás, se értelmes elvárás. Vajon tudja-e hirdetőnk, mitől „közgazdasági” egy érettségi, és hogy mit jelent a mérlegképes könyvelő?
Beszóltak nekem az állásinterjún!
Az álláspályázatra küldött visszajelzésekkel foglalkoztam az előző két posztban (itt és itt), de felmerült az is, milyen visszajelzéseket érdemes adni az állásinterjúkon. Tekintve – hogy néha tévesen – az álláskeresők egyik-másik visszajelzést sértésnek, támadásnak veszik, hasznos lenne tisztázni, mikor „jogos” megsértődni, és mikor inkább elgondolkodni, mit is akarhatott a megjegyzéssel a másik fél – lehet, hogy csak ügyetlen volt, lehet, hogy oka volt a megfogalmazásának. Ez a hozzáállás sokat segíthet abban, hogy ne törj össze egy „beszólástól”, hanem úgy kezeld le, hogy sikeres állásinterjú kerekedjen ki a végére.
Visszajelzés álláshirdetésekre 2.
Az előző posztban, és főleg a kommentekben egyértelműen látszik, hogy az álláskeresőknek visszajelzésekre van igénye, mert így éreznek kapcsolatot az álláshirdetőkkel. A cégeknek is érdemes ebbe egy kis energiát, munkát fektetni, mert komoly reputációs károkat lehet elszenvedni enélkül. De nem mindegy, milyen az a visszajelzés.
A válasz nélkül hagyott állásjelentkezések problémája
Nem túlzás kijelenteni, hogy az elküldött álláspályázatok válasz nélkül hagyása szüli a legtöbb ellentétet álláskereső és álláshirdető között. Más országokban van egy egyszerű, nálunk ritkán látott megoldás. Jópár éve olvastam erről először egy fórumon, és hasznosnak tartom, ha erről is szó esik e blogon.
Melyek az Ön rossz tulajdonságai?
Állásinterjún ettől a kérdéstől esik pánikba mindenki, mert elsőre hülyeségnek tűnik, néha másodikra is. Pl. ha úgy teszik fel a kérdést, hogy „Sorolja fel 3 jó és 3 rossz tulajdonságát!” Esetleg gyengeségeket kell felsorolni, de a lényeg ugyanaz. Vajon a felsorolásból mit tud meg a kérdező? Semmit. Ezért szoktam azt javasolni, hogy az ilyen kérdésre mondjon vki 2×3 szót, és készen van. Elvégre ezt kérték… Majd feltesz értelmesebb kérdéseket a kérdező, ha szeretne. Vagy az interjú nem megfelelő szakaszában teszi fel a kérdést, mondjuk közvetlenül a saját bemutatkozója után. Ha a jelölt még alig szólalt meg, mi értelme ezzel bombázni, azon felül, hogy pánikba ejtse? Vagy ez következik az interjú-adatlapon, amit ki kell töltenie?
Ennek a kérdésnek pedig lehet értelme, ha okosan használjuk. Mindkét oldalról. HR-es oldalról nyilván a jelölt önismeretének feltérképezése a cél, ill. a csapatba, leendő vezetőhöz való illeszkedés lehetősége.
Hogyan kezeld a kínos kérdéseket az állásinterjún?
(Most nem a szimpla nemtörődöm, vagy kifejezetten rosszindulatú megnyilvánulásokat tárgyalom. Ezek kezeléséről írtam már itt.)
Álláskereső számára kellemetlen kérdések felmerülhetnek úgy is a munkáltató részéről, hogy ezek jogosak és érthetők is. Alapszabály: nem szabad hazudni és mentegetőzni!
– Miért hagyta ott az előző munkahelyeit? és Miért lett ez ilyen rövid munkaviszony?
Ügyfélszolgálatos, call centeres önéletrajzok
A szövegezésük fiktív, így a valósággal való bármilyen egyezés a véletlen műve. A címre kattintva a fájlok .doc formátumban letölthetők.
| ||
| ||
További önéletrajzok, más szakterületekre:
Problémás pontok az önéletrajzban
Vannak élethelyzetek, amikor nem sikerülnek dolgok, megtörik a karrierút, valamiről nincs bizonyítvány, valamit abba kellett hagyni, ott kell hagyni befejezetlenül, legyen az iskola, állás, megkezdett PhD-téma, stb. Ezek állandó dilemmát jelentenek a jelölteknek: Beírjam? Ne írjam? Hogyan írjam le? Mi legyen a résekkel? Természetesen minden helyzet egyéni, de azért általánosságok itt is megállapíthatók, amik segíthetnek eldönteni ezeket a dilemmákat.