Én megtehetem! – Tényleg megteheted?
Sok jó szakember követi el azt a hibát, hogy a specializációját és a tudását túlságosan felülértékeli, nem figyel arra, hogy mennyire sérülékeny az egyedi tudásából eredő pozíciója, és elhiteti magával, hogy bármit megtehet a munkaerőpiacon.
Ők már állásinterjún is így lépnek fel, hogy „én megtehetem”, „én megmondhatom”, „úgysincs más választásuk, mert kevesen vagyunk ilyen tudással a piacon, ne is alkudozzanak”.
Súlyos tévedés, és főleg hatalmas hiba karrierszempontból.
Karriercélok az önéletrajzban
Ez egy olyan fejezete a CV-nek, amit mindig kínok közt hoz össze a jelölt, mert annyira életidegennek tűnik.
A legtöbb esetben a leírt karriercél valahogy így fest:
„Egy olyan állást szeretnék betölteni, ahol az eddig szerzett szakmai illetve személyes tapasztalataimat kamatoztathatom, képességeimet továbbfejleszthetem.”
Vagy:
„Célom, hogy megbecsült tagjává válhassak egy jó kollektívának…”
Ezekkel néha a CV összegzését ill. a motivációs levél utolsó fejezetét töltik ki a jelöltek. Most azt nézzük meg, ez így miért nem jó, és hogyan lehet jól megírni.
Fénykép elhelyezése az önéletrajzon
Azt megnéztük egy korábbi posztban, milyen egy jó CV-fénykép. Ám hiába sikerült jól egy fénykép a jelöltről, a CV-t még el lehet rontani vele. Most azt nézzük meg, mik az ide kapcsolódó hibák, és hogyan kerüljük el őket.
Esélyek és veszélyek a kreatív CV-kben
A kreatív, igényes grafikájú CV-k használata egyre terjed, ezeket leginkább pdf-ben küldik a jelöltek. Sajnos sem a pdf, sem a brosúraszerű CV nem előny az állásportálok és cégek adatbázisaiban. Sőt, néha kifejezetten hátrányos is lehet. Így aztán összecsap két trend, súlyos dilemmát okozva az álláskeresőknek: kitűnni egy kreatív CV-vel, vagy kiszolgálni a keresőmotorokat egy szöveges, minimalista word fájllal?
Itt az új Index.hu – mit tanulhatunk belőle CV-íráshoz?
Van, akinek tetszik, van akinek nem, ezen kár lenne vitatkozni, nem is célom.
A változtatások azonban jól mutatják azokat a trendeket, módszereket, amik nagy mennyiségű tartalom (önéletrajznál mondanivaló) megjelenítését is átláthatóvá teszik. Ezekre a trükkökre önéletrajzoknál is szükségünk lehet – főleg, ha kreatív CV-kben gondolkodunk – , így nézzünk meg részletesebben néhány módszert.
…és megint kommunikálunk: A motivációs levél tipikus hibái
Nemrég néhány posztban (itt és itt) az álláskereséshez kapcsolódó kommunikációval foglalkoztam, de egy dolog még mindig fennmarad, mint probléma. Az értelmezés.
Sok lelkes álláskereső írt motivációs levelet a fent hivatkozott posztok hatására, küldték el nekem, hogy ők most felbátorodtak, a tanácsaim alapján ilyen lett a levél, jó lett-e? És örülök, hogy íme, nem volt hiába, mert ezek a levelek alapvetően jók, sablonmentesek, tényleg őszinték. Igen, így kell.
Álláskeresési stratégiák: mi működik és mi nem?
Sokszor, sok helyen lehet olvasni a panaszt, hogy „több hónap alatt elküldtem 100 CV-t, egy válasz sem jött, pedig több hónapja próbálkozom”. Nos, ha 100 CV-re nem jött válasz, akkor valami biztosan hibás az álláskeresési stratégiában. Talán a CV maga, talán az, hogy nem jól választod ki, mire érdemes jelentkezned. De ezt előbb is fel lehet ismerni, és hamarabb kell változtatni, nem több hónap, 100 CV után. Azért, mert ahogy orvoshoz is minél előbb kell menni, mielőtt nagyobb baj lesz, úgy álláskeresésben is mielőbb el kell kezdeni jól csinálni, mert minél több idő telik el a munkanélküli létben, annál nehezebb lesz állást találni.
Ha üzletkötői állásajánlat érkezik…
Van egy nagyon furcsa ellentétet szülő pozíció a munkáltatók és az álláskeresők között, mégpedig a sales, mint szakterület kapcsán. Ezért most egy kicsit a „sales” álláskeresők dilemmáiba szeretnék bepillantást engedni.
Ők azok, akik mindenféle szinteken (pl. házalós fazékárus egy elhíresült Z… nevű cégnél) eladni próbálnak valamit. „Fedőnevük” Business Development Manager, (Key) Account Manager, Sales Manager, értékesítő, üzletkötő, szállítmányozóknál fuvarszervező, a biztosítós világban tanácsadó, de valójában ő is csak biztosítási kötvényekkel házal. Persze előfordulhat, hogy a fuvarszervező tényleg fuvart szervez, és a tanácsadó tényleg tanácsot ad, de nem ez jellemző.
Szakmai munka szakirányú végzettség nélkül?
Legutóbbi kommentfolyamban érkezett egy felvetés – köszönet a témajavaslatért –, hogy főleg vidéken, idősebb munkavállalók szakirányú végzettség nélkül is komolyabb szakmai munkát végeznek, mégpedig jól. Ezzel szemben az álláshirdetésekben mindig szakirányú végzettséget kérnek, pedig úgy tűnik, nem szükséges, ránézésre anélkül is el lehetne végezni a feladatot. Most azt szeretném láttatni, hogy a szakirányú végzettség kérése sok esetben inkább biztonságtudatosság, mintsem fölösleges „papírimádat”.
Állások a túlélésért
Az álláskeresés folyamán felmerül a kérdés, hogy a rossz állás jobb-e, mint a semmilyen? Nemrég itt a blogon egy kommentfolyamban is előkerült, ez adta az ötletet, hogy részleteiben is körbejárjam a témát.
Határozott véleményem, hogy igen, a rossz állás jobb, mint a semmilyen, ezeket hívjuk túlélő állásoknak (survival job a témával foglalkozó angol nyelvű irodalomban). Ennek is több esete van, ezeket veszem most végig.
Ha van egy rossz állásod…
… akkor van motivációd, hogy változtass, keress egy jobbat. Tudod, mit nem szeretsz benne, mi az, amit majd a következőkben el akarsz kerülni. A rossz hangulat, a nem fizető munkáltató, a túl sok vagy túl kevés feladat, a bizonytalanság érzése, a szervezetlenség stb. Tehát kezdj el állást keresni, a jelenlegit pedig tekintsd túlélő állásnak. Véletlenül se mondj fel erős felindulásból, vagy „ennél minden jobb” megfontolásból. A munkanélküliség pl. nem jobb. Ilyenkor inkább előre kell gondolkodni, tervezni, annak érdekében, hogy a lehető legkisebb veszteséget szenvedd el.