Hogyan nézz utána a cégnek, ahová állásinterjúra mész?
Tegyük fel, hogy sikeres volt a CV-írás, megbeszéltük az állásinterjúra híváskor, hogy milyen céghez megyünk, milyen munkabér-nagyságrendben gondolkodunk, és egyezik minden. De mégsem tudunk eleget a cégről… és meg is történhet, hogy jól melléválasztunk, mert minden szépnek, jónak tűnik, de pár hónap múlva kiderül: mégsem olyan szép minden. Ezt úgy lehet minél hatékonyabban elkerülni, ha az állásinterjún utánajárunk mindennek, aminek lehet. És még így is előfordulhat, hogy mellényúlunk, de talán kisebb rá az esély.
Hogyan nézz utána a cégnek, ahová állásinterjúra mész?
Kézenfekvő lehetőség a cég honlapjának megtekintése, de az csak az a nézet, amit a cég üzen magáról. Megtekintheted a termékeik leírását, a híreiket, a referenciáikat, ügyfeleiket esetleg. Sőt, a cégvezetők fényképe, rövid bemutatkozása is megjelenik néha, ezeket érdemes igazán átolvasni. Hátha még az a személy is bemutatkozott a honlapon, akihez épp állásinterjúra mész. Mindent, amit fontosnak találsz jegyzetelj ki, még útban az interjúra egyszer nézd át.
A fizetési igényről másképp: tárgyalj róla!
Ez sajnos rendszeres „taktika”, és nagyon rossz taktika: az álláskeresők kétségbeesésükben olyan alacsony árat mondanak a munkájukra, amiről azt gondolják, hogy ennyiért már csak felveszi őket egy munkáltató. Ennek a kétségbeesésnek egy másik hozadéka, hogy szívesen látnák az álláshirdetésekben, hogy mennyit is ajánlanak, mert akkor nem kell alkudozni, azt „csak” el kell fogadni, és úgy könnyebb. Sajnos, a tézisem, miszerint a publikus bérajánlatok alacsony bérszínvonalat fixálnak, sok területen igazolódni látszik: a média által is csillagászatinak minősített kékgalléros (jellemzően supermarket-láncok dolgozói) fizetések alig haladják meg a létminimumot. Túlórával. Cafeteriával. Ők már nem tudnak többet kérni, ennyi az „árfolyamuk”, hiszen a kiskereskedelem nyilvánossá tette. Mondhatnánk, hogy ha az ajánlott pénzért nem jelentkezik senki, majd többet kínálnak. De most épp munkanélküliség lett megint, tehát biztosan nem lesz magasabb ajánlat.
Hogyan határozzuk meg a fizetési igényt?
HR-es állást keres
Ahogy nézegetem a statisztikáimat, és az évek során egyre több álláskeresőt ismerek meg, egyre könnyebben azonosítok olyan álláskereső csoportokat, akiknek igazán problémás az álláskeresés. A HR-esek, azon belül is a toborzók egy ilyen csoport… hozzám fordulnak álláskeresési tanácsokért, ami egyfelől megtisztelő, és köszönöm a bizalmukat ezúton is, másfelől valami nagyon szomorú dolgot mutat a magyar munkaerőpiacról és a munkáltatók toborzási döntéseiről, amit bizony ők is alakítottak, és alakíthattak volna másképp sok év alatt. De amit ők tanultak, tolerancia, emberi hozzáállás, és sok-sok józan racionalitás közgazdasági szabályszerűségek mentén, az nem segít nekik az álláskeresésben, és nem kellett a legtöbb munkáltatójuknál.
Azt gondolnánk, hogy a toborzók „ismerik a dörgést”, ők simán találnak másik munkát, hiszen tudják, hogy mik az elvárások (nem tudják); tudják, hogyan kell beszélni álláskeresőként egy toborzóval (ezt sem tudják).
Ez nem az ő szakmaiságuk kritikája, sokkal inkább a cégeké, akik alkalmazták őket.
Álláskeresési segítség ingyen az Incorpora jóvoltából
Hivatalossá vált az Incorpora – Jobangel együttműködés. Ennek köszönhetően ingyenesen tudunk segíteni álláskeresőknek álláshoz jutni, munkáltatóknak munkavállalókat találni.
Miért jó ez az álláskeresőknek és a munkáltatóknak?
A programnak ennyi a lényege számodra: minél gyorsabban jó állásba jutni. Értsd: megfelelő fizetéssel (semmilyen fekete-szürke feltétel nem merülhet fel!), neked megfelelő munkahelyre kerülhetsz. Hogyan lehet bekerülni a programba?
Álláskeresés 101: az első lépések
Az álláskeresés legelső lépése, hogy minél hamarabb túless a kétségbeesésen. Ha véget ért a munkaviszonyod, és jogilag is tisztázott a dolog (ehhez ügyvédet érdemes megkérdezni), akkor az új állás megtalálására kell koncentrálni.
Az álláskeresési járadékért (lánykori nevén munkanélküli segély), mindenképpen jelentkezz be a legközelebbi kormányablaknál. A korábbi években az volt a gyakorlat, hogy akik maguk mondtak fel, vagy akit a munkáltató rendkívüli felmondással küldött el, azokat regisztrálták ugyan a Munkaügyi Központban, de a segélyt csak 90 nap elteltével kaphatták meg. Ez ma már ez nem így van! Ők is ugyanolyan eljárásban részesülnek, mint akiket elbocsátottak.
Ha a hivatalos vonal megvan, indulhat az aktív álláskeresés, mégpedig az önéletrajzírással, mert ez kell majd ahhoz, hogy álláshirdetésekre tudj válaszolni.
Önéletrajz 2020-ban
Az önéletrajzok folyamatosan alakulgatnak, ahogy a munkáltatói igények és a munkaerőpiac változik.
Álláskeresés válságban: interjú a Civil rádióban
Az előző poszt egy reposzt volt korábbról, amit a rádióhallgatók kedvéért emeltem ki újra. Az interjú során a poszthoz képest kicsit más megközelítésből beszéltem a válság alatti álláskeresésről.
Az interjú itt meghallgatható:
http://jobangel.hu/wp-content/uploads/2020/06/Job_Angel_interju0530.mp3
# # #
Hasznos lehet mindez az ismerőseidnek is? Lájkold, oszd meg!
Ha neked is személyes (jelen helyzetben csakis online, kamerás, élő konzultációs) segítségre van szükséged az álláskeresésedben, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból! További információkért látogasd meg Facebook-oldalam!
# # #
Álláskeresés válságban: interjú a Civil rádióban
Az előző poszt egy reposzt volt korábbról, amit a rádióhallgatók kedvéért emeltem ki újra. Az interjú során a poszthoz képest kicsit más megközelítésből beszéltem a válság alatti álláskeresésről.
Az interjú itt meghallgatható:
http://jobangel.hu/wp-content/uploads/2020/06/Job_Angel_interju0530.mp3
# # #
Hasznos lehet mindez az ismerőseidnek is? Lájkold, oszd meg!
Ha neked is személyes (jelen helyzetben csakis online, kamerás, élő konzultációs) segítségre van szükséged az álláskeresésedben, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból! További információkért látogasd meg Facebook-oldalam!
# # #
Álláskeresés válságban: könnyebb lesz, mint 2008-ban volt!
A vírushelyzet meghozta a kedvezőtlen változást, van már magyarországi nagyváros, ahol naponta 60-70 új álláskereső jelenik meg a munkaügyi központban. Lehetséges, hogy ők olyan álláskeresők, akiknek még sosem kellett válságban állást keresni, így a bizonytalanságuk még nagyobb. Ez most másfajta „válság”, mint a 2008-as. Álláskeresői szempontból főleg, mert közben volt egy munkaerőhiányos időszak is, amit azelőtt még sosem tapasztaltunk. És persze több munkaerő nem lett, a strukturális munkaerőhiány sok helyen megmarad, és mellette felerősödik az egyébként is meglévő strukturális munkanélküliség. Jól behatárolható azon ágazatok köre, ahol megállt az élet, turizmus, szolgáltatóipar, építőipar és home office ide vagy oda, megsínyli az „irodás” világ is a keresletek visszaesését.
Röviden összefoglalva, ezek azok körülmények, amikhez alkalmazkodni kell.
A jó hír az, hogy 2008 óta sokminden változott a HR-es világ háza táján, és pozitív értelemben!
A Nők Lapja botrány karrierszempontból (is): Mikor kell kirúgni valakit?
Hangos a net a Nők Lapja botrányától. Röviden összefoglalva, egyik rovatukban lelki támogatást, tanácsadást lehet kérni tőlük levélben, amit megjelentetnek, és válaszol rá egy… szakértőt akartam írni, de pont az a lényege a botránynak, hogy nem szakértő válaszolt, és nem szakértői választ adott.
Két bántalmazott nő is azt a választ kapta az újságírónőtől, ami szakmailag elfogadhatatlan: áldozathibáztatás, kioktatás, és hogy legyenek kedvesek a bántalmazójukkal. Először csak az egyik ügy pattant ki, majd kiderült: volt már korábban hasonló „szakértése”… Amiket még utána védett is kicsit, megmagyarázva, miért is jó az a válasza, amire még laikusok is azt mondták: felfoghatatlanul káros és szakmaiatlan. A felháborodott kommentek hatására a főnöke, a lap főszerkesztőnője írt egy gyenge „bocsika” levelet, az olvasók pedig azóta is a botcsinálta tanácsadó kirúgását követelik. (Magánvéleményem szerint teljesen jogosan).