OKJ-képzés pályakezdőknek – gyakorlati tudnivalók
Egy kedves olvasóm az előző posztomat az alábbi, gyakorlati tanulságokkal egészítette ki, ami nagy segítség lehet azoknak pályakezdőknek, akik OKJ-s képzésben gondolkodnak.
Köszönet az információkért!
————————————————————————–
Fontos tudni, hogy 21 éves korig lehet jelentkezni iskolarendszerű oktatási keretek közt is OKJ képzésre. Az első OKJ-s képzés ingyenes ELVILEG.
A 21 éves kor azt jelenti, hogy addig lehet jelentkezni ilyen képzésre, míg be nem töltötte a jelentkező. Ha tanév közben tölti be, akkor még jelentkezhet. Aki már betöltötte, az felnőttképzésre jelentkezhet, az már nem ingyenes, de vannak iskolák, ahol esetleg mégis, ezek a nagyobb utánajárós kategóriába tartoznak*.
Ettől sokkal fontosabb információ az előképzés. Amennyiben a tanuló pontosan tudja, hogy milyen tanulmányi utat akar bejárni az adott cél eléréséhez, akkor figyelembe kell vennie, hogy az iskola mire kap normatív támogatást. (Természetesen ez az a pont, amiről soha nem adnak felvilágosítást az általános iskolákban.) Ha már szakirányú előképzésekre is jelentkezik, alapot adva a majdani OKJ-s tanfolyamnak, akkor azzal fog szembesülni, hogy ha már kapott egyszer normatív támogatást a képzésére egy szakközépiskolában, akkor lehet, sőt biztos, hogy emeltebb szinten nem fogják támogatni. Ergo, nem járhat ingyen OKJ-s képzésre. De teljesen ez sem igaz, mert járhat, de sajnos nem az adott szakmában. Ez az információ nagyjából érettségi előtt érkezik meg a diákhoz.
Példa: Ha valaki gyógyszerészasszisztens szeretne lenni, ezért alapozásként beiratkozik egy humán szakközépiskolába, akkor ennek a szaknak az OKJ-képzésére nem tud ingyen bejutni, hiszen egy alapképzést már támogatott neki 4 évig az állam, ezt még egyszer nem engedik kihasználni. Persze ez sem ennyire egyszerű, mert attól is függ, hogy a fenntartó mire ad keretet az adott tanévben, mire nem, stb… A delikvens azt gondolja, hogy megkerülheti a rendszert, ezért jelentkezik mégis.
Sajnos az a rossz hírem van, hogy a KIR-ben (köznevelés információs rendszer) minden középiskolai tanuló regisztrálva van, a folyamatos ellenőrzések miatt előbb-utóbb kibukik a csalás, ami tehát nem ajánlott. Ha valaki már szerzett egy OKJ-s képzést amiért fizetett, az nem jelenti azt, hogy ha talál egy másikat, ami megtetszett neki, azt elvégezheti ingyen, mert egy jár ingyen. Nem jár, hanem igénybe vehető optimális esetben.
Ezek az információk elég felületesek, de tartalmaz annyi hasznos adatot, amivel azért már lehet kezdeni valamit. Felelősen gondolkodóknak mindenképp jól jön, mert ezeket sajnos nem szokták említeni az osztályfőnöki órákon és/vagy szülői értekezleteken. Annyi bizonyos, hogy az iskolapadból kikerülő ifjúság is nagy reményekkel szeretne belevágni a nagybetűs életbe. Igaz, javarészt az a tévhit járja, hogy a mai fiatalok felelőtlenek, de szerencsére vannak olyanok is szép számmal, akiknek határozott elképzeléseik vannak. Nem jó mikor már az elején átverve érzik magukat.
* Egyes esetekben, ha van rá keret, munkaügyi központokon keresztül is lehet jelentkezni ilyen képzésekre, sajnos ez eléggé ritka.
Mennyit ér egy OKJ-s képzés?
Nemrég jelentős törvényi változás zajlott le a témában, ettől meg is drágultak az OKJ-s képzések rendesen, így még inkább felmerül a kérdés, megérheti-e erre költeni, ebbe energiát, pénzt fektetni. Én mindenkit arra biztatnék, hogy ha talál olyan képzést, ami tetszik, csinálja végig. Ebben a motivációja lehet a tudásvágy, igény a továbbképzésre, a meglévő tudásának rendszerezése, vagy közvetlenül állástalálás is akár.
A letölthető önéletrajz-sablonjaimban az iskolán kívüli képzéseknek külön rovatot hagytam, ami általában elvezet a kérdéshez, vajon mennyit ér egy önéletrajzban egy OKJ-s képzés vagy egyéb képzés? Ez kicsit lenézett, másodosztályú képzésnek tűnik, hát miért nem szakképző iskola, vagy főiskola vagy egyetem? Ennek okai mindenkinél az egyéni helyzetében keresendők, amihez a kiválasztónak nincs köze, így ezzel a kérdéssel nincs is miért foglalkozni. Ha nincs főiskola, hát nincs. Azt kell nézni, milyen tudás, tapasztalat van meg, főleg jelöltként, mert abból lesz állás, fizetés.
Minden tanulmány valami pluszt nyújt, valamiben jobbá, hatékonyabbá teszi az embert. Jelölt és HR-oldalról is azt kell nézni, mi az, amivel a jelölt rendelkezik ezáltal. CV-be, motlevélbe beírni, ezekben olvasóként észrevenni.
Próbaidő: a bizonyítás ideje
Aki az új évben egy új munkahelyen kezd, annak ez lehet az első munkahete ott. És remélhetőleg nem munkaidőben olvassa ezt a posztot 🙂
A próbaidőben az alkalmasság, szorgalom, rátermettség és tanulási hajlandóság bizonyítása a legfontosabb. Erről jutott eszembe, hogy sokan mennyire elrontják ezt – a munkáltatók is. Pár tanulságos – kívülállóként nevetséges, de nem vicces – eset arról, hogyan rontják el egyesek a nehezen megszerzett esélyt. (A következő történetek többségét a kirúgó cégvezetők vagy a kirúgottak ismerősei mesélték, volt, amelyiket magam láttam.)
Először pár érthetetlen próbaidős munkavállalói hiba:
Kellemes Karácsonyi Ünnepeket kívánok!
Minden kedves olvasómnak békés, boldog karácsonyt kívánok!
Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új állást kívánok!
Az általános nézetek és tapasztalatok szerint az adventi időszakban és a karácsony-Újév közötti napokban nem sok esélyünk van álláskeresésben.
Az igaz, hogy stratégiai döntések – pl. új kollégák személyéről – nem nagyon születnek ilyenkor, mindenki az operatív munkákkal van elfoglalva, az új állásért azonban mégiscsak tehetünk jópár dolgot. Mert az üzleti élet nem állt meg, a döntéshozói szinteken stratégiai tervezés, bevételtervezés, költségtervezés, kapacitástervezés folyik. Benne a lehetőséggel, hogy új pozíciók nyíljanak, új kollégák keresése induljon.
Statisztikák szerint álláskeresés szempontjából leggyengébb hónapok június, július, augusztus és szeptember eleje. Ilyenkor születnek a legkevésbé döntések, ilyenkor hosszabb ideig tart állást találni. Közepesen erős hónapok február, március, április és május első fele. A legerősebb időszak pedig szeptember vége, október, november, december eleje, január. Tehát készüljünk erre az erős januárra, gondoljuk végig, mit tehetünk még most az álláskeresésben. Most érdemes lehet proaktívnak lenni, mert a máskor (pl. nyáron) kevesebb eséllyel kecsegtető módszerek is jobban működhetnek. (proaktív álláskeresési módszerek itt)
Egy origami angyal története
Most, hogy HR-szakmázni és állást keresni nem tudunk, mert már a fű sem nő ilyenkor, vagy épp év végi hajtásban üzleteket, kiszállításokat zárnak le cégek, nem jelölteket értékelnek, úgy gondoltam, egy kicsit személyesebb poszttal előkarácsonyozok. Mire jó egy hobbi, miért jó, ha beírjuk a CV-be? Erről már írtam, de hogy hogyan alakult ki ez a véleményem, még nem fejtettem ki.
A blog logojának története
A blog logoja egy origami angyal. Az origamihoz személyes kötődésem van, ezért ezt választottam, bár sokan nem értik, ugyan mi köze ennek az álláskereséshez. Nekem, és a testvéremnek mindenképpen összekapcsolódik e két dolog.
Önjellemzések az önéletrajzban
Miután elég sok önéletrajzot van alkalmam elolvasni iparágtól, pozíciószinttől, végzettségtől függetlenül, egyre több sémát fedezek fel. Az egyik ilyen az önéletrajzokban, motivációs levelekben írt önjellemző tulajdonságok. Gyors statisztika egy jóadagnyi hozzámkerült álláspályázati anyagból (mintám természetesen nem reprezentatív):
- Megbízható, felelősségteljes: 98% (szinte mindenki az eszerint)
- Csapatjátékos: 85%
- Önállóan dolgozni tudó: 83%
- Precíz: 85%
- Gyorsan tanul: 85%
- Jó kommunikációs készséggel rendelkezik: 72%
- jó szervezőkészséggel rendelkezik: 55%
- Segítőkész: 53%
- Terhelhető: 40%
Assessment Center példa
Miután nagyjából végigvettem az előző posztban, mire érdemes figyelni egy AC-n, azt gondolom, egy gyakorlati példát még érdemes bemutatni. Talán segít, hogy ha végignézzük egy AC napirendjét, és látjuk, milyen gyakorlatnak mi a célja, hol vannak a buktatók.
Egy átlagos AC napirendje a következő lehet:
A rettegett AC – Az Assessment Centerről
Folytatván az állásinterjún felmerülő szituációs gyakorlatok témáját, ma az AC, azaz Assessment Centerről (magyarul „Értékelő Központ”-ról) írok.
Ez gyakorlatilag egy többórás, akár félnapos vagy egynapos, kétnapos, csoportos, szituációs feladatokkal teletűzdelt állásinterjú, amit egy értékelő bizottság néz végig. A bizottság tagjai szakmai vezetők, HR-esekl és esetleg külső tanácsadók. Mivel a cégeknek is drága egy ilyen rendezvény, igyekeznek nagyon jól csinálni.
Ennek ellenére véleményem szerint az AC-nek sok hátránya van munkáltatókra és álláskeresőkre tekintettel egyaránt, pl. hogy drága és időigényes, de most lépjünk túl ezeken, és lássuk, jelöltként milyen lehetőségeket rejt
Az AC részei lehetnek:
Szituációs és gyakorlati feladatok állásinterjún
A szakmai tesztek részeként néha egy-egy szituációs feladatot is kap a jelölt állásinterjún. Itt a blogon, egy kommentfolyamban merült fel a téma, de ez kiterjedtebb téma annál, hogy egy kommentben végigbeszéljük, így íme egy teljes poszt, és köszönöm a téma felvetését. Most azokat az eseteket vesszük, amikor egy jelölt és egy vagy több interjúztató van jelen.
Adminisztrációs próbafeladatok
Ilyenkor a napi munkafolyamatból vesznek ki egy részfeladatot, és megoldatják a jelölttel. Az ilyen feladatok titka az, hogy a feladatleírásban szereplő lépéseket pontoesan úgy kell megcsinálni, ahogy azt kérik. Nem kell kreatívkodni, nem javaslatokat tenni, mert most nem az a feladat. Kapkodni sem kell, ha nem időre megy, mert nem a gyorsaság a lényeg, hanem a pontosság.