Olvasói témajavaslat alapján próbálnék magyarázatot adni arra a jelenségre, amit sok álláskereső úgy tekint, mintha csak az ő bosszantására találták volna ki. A többkörös interjúztatásnak sokféle szerepe, magyarázata, valós indoka lehet, de a szándékos bosszantás pont nincs benne. Mert nem egyszerű ez munkáltatói oldalról sem, ott is könnyebb lenne 1 körben kitalálni, ki a legjobb,…
Manapság természetes, hogy vállalkozások jönnek létre, szűnnek meg. Ez a folyamat munkanélkülieket, állásukat vesztett embereket is „termel”, velük, mint álláskeresőkkel, sokat foglalkozom. Megkeresés érkezik azonban a megszűnt vállalatok, vállalkozások volt vezetőitől, tulajdonosaitól is. Az ő problémájuk leginkább az, hogyan kezelik a munkáltatók azt, ha régebben vállalkozók voltak, de most mégis állást keresnek. Hogy valaha maguk…
Vannak jelöltek, akiken tüzetesebb olvasás után látjuk CV-ből, motivációs levélből, hogy hihetetlenül ígéretesek, profi szakmai múlttal és tanulmányokkal, valós, referenciákkal alátámasztott eredményekkel. Egyetlen referenciaszemély sem mond rosszat róluk, sőt kifejezetten dicsérik őket. Dinamikusak, megoldásra törekvők, hatékonyak, sikeresek. És mégis, évente-kétévente váltanak állást, egyre szaporítva a munkahelyi listát a CV-jükben, ami később gondot okoz az álláskeresésben….
Mint már egyszer saját történetemen keresztül bemutattam, a toborzók, közvetítők érdemi segítséget tudnak nyújtani az álláskeresőknek az álláskeresés folyamatában. Az álláskeresők oldaláról egy toborzó, közvetítő cégről legtöbb esetben csak annyi látszik, hogy kapott egy keresési megbízást, felad egy sablonos álláshirdetést, vár egy kicsit, majd interjúztat néhány jelöltet a beérkezett jelentkezőkből. Akik megfeleltek, következő körben…
Időről időre tapasztalom, hogy az elutasított álláskereső azt gondolja, azzal vigasztalja magát, hogy a végül választott jelölt nála gyengébb. Ilyen esetben bűnbak a HR-es, hiszen ő olyan tökéletes jelölt volt, miért is nem őt választotta? Az sem jó, ha az álláskereső ilyenkor magában füstölög, dédelgetvén a vélt sérelmét, rosszabb esetben viszont cselekszik: például mocskolódó leveleket…
A hagyományos, eddig ismert álláspiaci helyzet szerint az álláskeresés sikere nagyban függ a szakmai tudástól, tapasztalatoktól és a jelölt készségeitől. Legalábbis ezt a sorrendet adtuk meg eddig, ebben hittünk, és most rácsodálkozhatunk a kialakuló új világra.
Már tudjuk, hogy önéletrajzot a címzettjeik többnyire nem betűről betűre olvasnak, hanem átfutják nagyjából 20 másodperc alatt. Álláspályázatunknak ehhez a körülményhez kell alkalmazkodni. Lássuk, hogyan érhetjük ezt el.
Előző posztomban szereplő mesebeli HR-esünk a kapott 400 db önéletrajzból 50-ről gondolta azt, hogy a jelölt alkalmas lehet az állásra. Most jön a neheze, hogyan lesz az 50-ből 5-10 olyan, akit behív interjúra? Ez itt az állásért folyó bajnokság középdöntője.
Képzelj el egy HR-est, aki feladott egy hirdetést, mondjuk egy teljesen általános pénzügyi előadó állásra, majd kapott 400 db önéletrajzot e-mailben (ezek valós számok). Neki 1 ember kell. A 400 db önéletrajzból az egyiket te küldted. Vajon mi segít abban, hogy téged válasszon?
Mottó helyett: jelen cikk írója nem HR-es… Ha már ilyen szépen helyretettük a fogalmakat tegnap, nézzünk bele egy kicsit a toborzók életébe, akiket a köznyelv HR-ként szid halálra. Az ő világukba nyújtanék egy kis betekintést, hátha jobban megértjük, mi is történik velük, mi zajlik bennük. Pár éve volt szerencsétlenségem egy közvetítőcég munkáját látni belülről (szerencsére…
