5 ok, amiért az emberek nem mernek munkahelyet váltani
Amikor megkérdezem egy régóta szenvedő, magát végre elhatározó embertől, hogy mire várt eddig a rossz munkahelyén, általában mindenféle tanulságos választ kapok. Az egyik fő motiváció a maradásra az ismeretlentől való félelem. De ennél azért összetettebbek a problémák, ami miatt emberek beleragadnak olyan körülményekbe, amikből ki kellene szabadulni, ami miatt nem mernek továbblépni.
1. „Máshol sem jobb”
Dehogynem. Már attól jobb, hogy egy új helyen…
Munkaerőhiány: most akkor tényleg könnyű lett állást találni?
Természetesen nem lett könnyű. Csak másképp lett nehéz, és más pozícióból tudunk tárgyalni munkavállalóként. Partnerré váltunk a kiszolgáltatott lét helyett.
Ez jónak tűnik, de értenünk kell, hogy a munkáltatók szempontjai is megváltoztak. Harsogja a HR-szakma, hogy most aztán koncentrálni kell a munkaerő-megtartásra, ha valaki leszerződött a munkahelyre, jobb lenne, ha nem menne el valami apróság miatt, így aztán a munkavállalói jólléti intézkedések erősödnek.
A toborzás is megváltozott. Olyan embereket kell felvenni, akiket érdemes megtartani… Nem mintha nagy válogatási lehetőség lenne sok esetben, de azt tudjuk régóta, hogy a rossz katona rosszabb, mint a semmilyen.
Az üzleti életben ez azt jelenti, hogy ha egy cég abból választhat, hogy
Karrierváltás és motiváció – ne legyen nagy ügy!
Nézem Jamie Oliver műsorát, menzákat akar megreformálni, egészséges étrendet készíteni ott, és ehhez tiniket toboroz szakácsnak. Minden jelentkezővel elbeszélget, „te miért akarnál szakács lenni?” És ömlik a szó belőlük, egyikük túlsúlyos, így tanulna meg végre lefogyni a sok hülye diéta után, másikuk akar végre valami értelmeset csinálni az életében, mert már megjárta a javítót, a harmadiknak a szülei mentek tönkre az egészségtelen étkezésbe, más fiatalokat óvna attól, hogy korán veszítsék el így a szüleiket. Mindegyiküknek fontos volt, hogy többen egyenek egészséges ételeket, és mindenkinek más miatt. Semmi állásinterjús alakoskodás, egyik oldalon sem! Ismétlem, szakácsok. Azaz nem valami fehérgalléros, menedzseri állás, ahol szinte kötelező motiváltnak lenni. Hanem komoly fizikai munka. Mégis rajonganak érte, hogy ezt csinálhatják, és tudják miért. Motiváltak, a szó eredeti értelmében! És a vezetőjük is, ami valahol a kezdete az egész motivációs dolognak.
Álláskeresés és toborzás a GDPR árnyékában
Eljött a Nagy Nap, 2018. május 25-én életbe lépett a GDPR nálunk is. Már a 3. napját éljük a GDPR utáni időszámításnak. Ennek keretében aztán úgy megvédik az álláskeresői adatainkat, hogy attól koldulunk…
Elég régóta forgok GDPR-os csoportokban, mert ezt a szabályozást nekem is be kell tartanom, és hátha okosabb leszek ezügyben. De úgy jártam, mint Eddie Murphy az Amerikába jöttem c. filmben a felmosással. A felmosófa még ment, de a vödröt már nem tudtam feldolgozni, összezavart…
Munkahelyi támadások ellen mit tegyek?
Nem mondok azzal újdonságot, ha azt mondom, hogy számtalan emberi tulajdonság létezik és minden ember más. Ezzel önmagában nincs is semmi gond, sőt! Amikor bekerülsz az új munkahelyedre, a próbaidődet töltöd, és minden igyekezetteddel próbálsz megfelelni, akkor nem csak a munkádat igyekszel a legjobb szakmai tudásoddal ellátni, hanem próbálod elfogadtatni magad. Ez önmagában sem könnyű feladat, ha nagy a cég, akkor azért, ha kicsi és családias, akkor meg azért. De mi van akkor, ha még szembe is találod magad egy olyan munkatárssal, aki mindent megtesz annak érdekében, hogy ne tudd megfelelően végezni a munkád?
Anyaság és új vállalkozás egyszerre? Lehetséges!
Az új blogfelület új logoval is jár, amit ajándékba kaptam. A története ennek is különleges, akár csak az előzőnek.
Az új logo alkotója, Dia évek óta ismerősöm, álláskeresés kapcsán talált rám, később tárgyi adományokat ajánlott fel más segítettemnek, így a segítségnyújtás köztünk mindig is természetes volt.
Dia eredetileg egy nemzetközi ügyvédi iroda asszisztense, jelenleg a féléves kisfiával van otthon. Hogy lesz ebből designer karrier? Tőle is megkérdeztem.
Mennyi a jó fizetés?
Az ideális bérszínvonalról egy nagyon egyszerű szempontot állítottam fel, azt gondolom, hogy akkor lesz jó világ, amikor egy köztudottan alulfizetett munkából élő is el tud menni 2 hétre nyaralni, családostul. Pl. egy közalkalmazott, vagy egy takarító is.
—
Én a „mindenkori” létminimumhoz viszonyítom a megajánlott fizetések színvonalát. A számok nem hazudnak.
Erre az állásinterjúra megéri elmenni?
Kiss Márti korábbi posztjához (bérajánlat az álláshirdetésekben) adnék pár adalékot, mert az ő bejegyzését olvasva a legtöbben azt vetették fel, hogy ha a hirdető nem írja ki a bérajánlatát, akkor az álláskereső sokszor hiába megy állásinterjúra, nevetségesen alacsony a bérajánlat. Amióta csak álláskeresési tanácsadással foglalkozom (lassan 7 éve) gyakori álláskeresői panasz, hogy nem tudjuk, mennyit is akar fizetni nekünk a cég, ahová pályázunk, úgymond „vakon megyünk”.
Így készülj fel az állásinterjúra!
Amikor behívnak titeket a rég várt interjúra, akkor kezdődik csak igazán a játék. Sokan kérdeztétek tőlem, hogy miért szükséges külön felkészülni rá. Azért, mert a munkátokat végzitek, de amikor beszélni kell róla, ráadásul eredményekben gondolkodva és nem csak a feladatokat felsorolva, akkor elnémultok.
Sok cikk segíti az álláskeresőket abban, hogy valóban milyen általános kérdések várhatók az interjú során. Sőt arról is sok információ van, hogy miket válaszoljatok ezekre a kérdésekre, mit is mondjatok valójában. Ezekkel az interjúkérdésekkel csak annyi a problémám, hogy nem segítenek téged a válaszadásban. A leghíresebb kérdés, hogy „mesélj magadról.” Na, ettől engem a hideg is kiráz, és nem hiszem, hogy ez a kérdés egy szándékos szakmai „húzás”, pedig még erre is van magyarázata a szakmának, teljesen érthetetlenül. Általánosságban véve, ha ezeket a tanácsokat megfogadjátok, amiket javaslok, akkor bármilyen kérdést tesznek fel, biztos, hogy lesz rá egy érdemi válaszotok. Felsorolhatnék száz meg száz kérdést, amely előfordulhat az interjún, de az arra adható válaszok megtanulása rettentően időigényes, és nem is támogatom az előre betanult dolgokat.
Túlképzett vagyok. Tagadjam le a diplomámat?
A túlképzettség miatti elutasítástól való félelem elő szokta hozni ezt az „opciót”. Nem ez az egyetlen megoldás a túlképzettségre, de néha ezt kell tenni. Fontos, hogy ezt mindig ideiglenes megoldásnak tekintsd!
Alapvető, hogy az önéletrajzot úgy írjuk meg, hogy a céljainkat szolgálja, és ha most hirtelen kell egy állás, akár fizikai munka is, csak fizessenek a munkánkért, akkor a diploma oda sok lesz.
Az álláskeresőkben ez mindig rossz érzést kelt, „nem azért tanultam”, „büszke vagyok a diplomámra”, „nem akarom hazugsággal indítani a kapcsolatot”, „nem akarom letagadni”.
Ha sorra vesszük ezeket a mondásokat, akkor látjuk, mi a baj velük. Álláskeresési tanácsadó szemmel „csak” annyi, hogy nem mozdítja ki rossz helyzetéből az álláskeresőt, márpedig, ha felmerült, hogy ez egy megoldás, akkor ott már hirtelen kell állás.