Munkahelyi támadások ellen mit tegyek?
Nem mondok azzal újdonságot, ha azt mondom, hogy számtalan emberi tulajdonság létezik és minden ember más. Ezzel önmagában nincs is semmi gond, sőt! Amikor bekerülsz az új munkahelyedre, a próbaidődet töltöd, és minden igyekezetteddel próbálsz megfelelni, akkor nem csak a munkádat igyekszel a legjobb szakmai tudásoddal ellátni, hanem próbálod elfogadtatni magad. Ez önmagában sem könnyű feladat, ha nagy a cég, akkor azért, ha kicsi és családias, akkor meg azért. De mi van akkor, ha még szembe is találod magad egy olyan munkatárssal, aki mindent megtesz annak érdekében, hogy ne tudd megfelelően végezni a munkád?
Anyaság és új vállalkozás egyszerre? Lehetséges!
Az új blogfelület új logoval is jár, amit ajándékba kaptam. A története ennek is különleges, akár csak az előzőnek.
Az új logo alkotója, Dia évek óta ismerősöm, álláskeresés kapcsán talált rám, később tárgyi adományokat ajánlott fel más segítettemnek, így a segítségnyújtás köztünk mindig is természetes volt.
Dia eredetileg egy nemzetközi ügyvédi iroda asszisztense, jelenleg a féléves kisfiával van otthon. Hogy lesz ebből designer karrier? Tőle is megkérdeztem.
Mennyi a jó fizetés?
Az ideális bérszínvonalról egy nagyon egyszerű szempontot állítottam fel, azt gondolom, hogy akkor lesz jó világ, amikor egy köztudottan alulfizetett munkából élő is el tud menni 2 hétre nyaralni, családostul. Pl. egy közalkalmazott, vagy egy takarító is.
—
Én a „mindenkori” létminimumhoz viszonyítom a megajánlott fizetések színvonalát. A számok nem hazudnak.
Erre az állásinterjúra megéri elmenni?
Kiss Márti korábbi posztjához (bérajánlat az álláshirdetésekben) adnék pár adalékot, mert az ő bejegyzését olvasva a legtöbben azt vetették fel, hogy ha a hirdető nem írja ki a bérajánlatát, akkor az álláskereső sokszor hiába megy állásinterjúra, nevetségesen alacsony a bérajánlat. Amióta csak álláskeresési tanácsadással foglalkozom (lassan 7 éve) gyakori álláskeresői panasz, hogy nem tudjuk, mennyit is akar fizetni nekünk a cég, ahová pályázunk, úgymond „vakon megyünk”.
Így készülj fel az állásinterjúra!
Amikor behívnak titeket a rég várt interjúra, akkor kezdődik csak igazán a játék. Sokan kérdeztétek tőlem, hogy miért szükséges külön felkészülni rá. Azért, mert a munkátokat végzitek, de amikor beszélni kell róla, ráadásul eredményekben gondolkodva és nem csak a feladatokat felsorolva, akkor elnémultok.
Sok cikk segíti az álláskeresőket abban, hogy valóban milyen általános kérdések várhatók az interjú során. Sőt arról is sok információ van, hogy miket válaszoljatok ezekre a kérdésekre, mit is mondjatok valójában. Ezekkel az interjúkérdésekkel csak annyi a problémám, hogy nem segítenek téged a válaszadásban. A leghíresebb kérdés, hogy „mesélj magadról.” Na, ettől engem a hideg is kiráz, és nem hiszem, hogy ez a kérdés egy szándékos szakmai „húzás”, pedig még erre is van magyarázata a szakmának, teljesen érthetetlenül. Általánosságban véve, ha ezeket a tanácsokat megfogadjátok, amiket javaslok, akkor bármilyen kérdést tesznek fel, biztos, hogy lesz rá egy érdemi válaszotok. Felsorolhatnék száz meg száz kérdést, amely előfordulhat az interjún, de az arra adható válaszok megtanulása rettentően időigényes, és nem is támogatom az előre betanult dolgokat.
Túlképzett vagyok. Tagadjam le a diplomámat?
A túlképzettség miatti elutasítástól való félelem elő szokta hozni ezt az „opciót”. Nem ez az egyetlen megoldás a túlképzettségre, de néha ezt kell tenni. Fontos, hogy ezt mindig ideiglenes megoldásnak tekintsd!
Alapvető, hogy az önéletrajzot úgy írjuk meg, hogy a céljainkat szolgálja, és ha most hirtelen kell egy állás, akár fizikai munka is, csak fizessenek a munkánkért, akkor a diploma oda sok lesz.
Az álláskeresőkben ez mindig rossz érzést kelt, „nem azért tanultam”, „büszke vagyok a diplomámra”, „nem akarom hazugsággal indítani a kapcsolatot”, „nem akarom letagadni”.
Ha sorra vesszük ezeket a mondásokat, akkor látjuk, mi a baj velük. Álláskeresési tanácsadó szemmel „csak” annyi, hogy nem mozdítja ki rossz helyzetéből az álláskeresőt, márpedig, ha felmerült, hogy ez egy megoldás, akkor ott már hirtelen kell állás.
Pályaorientáció kell minden álláskeresőnek?
Mi a célja?
Megtaláld a számodra megfelelő munkaköröket, pozíciókat. Ez magában foglalja az adott térség munkaerő-piaci helyzetét, a változásokat, jellemző tendenciákat, hiányszakmákat, kereslet-kínálat összefüggéseit.
Kinek javasolt?
Pályakezdőknek, akik az iskola elvégzése után szeretnének belépni a munkaerő-piacra, de még nem tudják mi való nekik, vagy, ha pályamódosításon gondolkodsz.
Csak egy takarítónő!
A fizikai munkások „megbecsültségének” ékes példája ez a kiszólás, és annyiszor hallok hasonlókat, hogy egyesével sok az ehhez kapcsolódó gondolataimat átadni.
Most még látok olyan hozzáállást, hogy megmosolyogja a CV olvasója, hogy álláspályázónk 35 éves kora fölött is beírja a mekis diákmunkáját. Pedig, mit is mutat ez?
Bérajánlat az álláshirdetésekben – jó ez nekünk?
A hirdetéseknek alapvetően két típusát különítjük el. Az egyik a fizikai munkáról szólók, a másik pedig a szellemi foglalkoztatásról. Most az utóbbiról szeretnék pár szót szólni. Sokan folyamatosan elkülditek nekem a hirdetéseket, amelyeket kiszemeltetek magatoknak, hogy segítsek eldönteni, valóban megfeleltek az abban leírtaknak. Nem könnyű, hiszen olykor a sorok közt is tudni kell olvasni. Általában egy hirdetés egy bemutatkozó szöveggel kezdődik, majd a feladatokat sorolják fel, utána az elvárásokat, előnyöket és az ajánlatukat. A sorrendben már egyre többször látok eltérést, de a nagy átlag még mindig így néz ki.
Próbamunkák pedig nincsenek!
Sok áldozata van ennek Magyarországon: „kedves”, kisebb-nagyobb cégecskék azzal próbálkoznak, hogy egyébként drága pénzért kapható szakmai anyagokat állíttatnak elő próbamunkaként a naiv álláskeresőkkel, amiért nem adnak mást, csak egy állás ígéretét.
A naiv álláskereső boldogan veti bele magát a munkába, végre értelmes feladat, és még a jutalma is meglesz, most aztán úgy odateszem magam, hogy tíz ujjukat megnyalják, olyan finom anyagokat kapnak tőlem, naná, hogy akarnak majd velem dolgozni. Éjt nappallá téve dolgozik hát, elküldi büszkén a végeredményt. Válaszul néma csend. 1 hét, 2 hét, 3 hét, még mindig nincs válasz. A bátrabbja rákérdez, és „saaajnos, nem őt választották”, jön a válasz. Fél év múlva a piacon megjelennek a próbamunkaként beadott cikkei, grafikai munkái, ötletei. Minimális változtatásokkal, hogy a jogi csűrcsavar is elkerülhető legyen.