Van-e értelme a szombati munkanapnak?
Gondolom, nem mondok újdonságot vele, hogy nincs. Az átrendezett, hosszúhétvégés ünnepnap+pihenőnapokért ledolgozandó szombatok logikusnak tűnnek, papíron, ahol a munkavállalók nem emberek, hanem termelési tényezők, a cégek pedig más cégekkel kapcsolatban nem álló, képzeletbeli dobozban, magukban ketyegő izék (főleg külföldiekkel ne legyen kapcsolatuk ugye, mert ők aztán végképp nem dolgoznak ilyen szombatokon).
De a munkavállalók bizony emberek, a cégek pedig úgy végzik tevékenységüket, hogy más cégekkel kapcsolatban állnak, együtt dolgoznak, kiszolgálják egymást. Ergo, az „ügyesen” kitalált szombatoknak értékes munkanapként való számontartása a legtöbb esetben lehetetlen.
Lean HR – 5. — Hogyan segítheti a lean szemlélet és egy lean szakember az új munkatárs kiválasztását?
Amire elértünk az utolsó körhöz az állásinterjúknál, már legyen kéznél a szerződéstervezet, amelyet közösen meg tudunk beszélni a befutó jelölttel, akárcsak a munkakezdés idejét, a juttatásokat, a teljesítményértékelés mikéntjét, a munkarendet és egyéb szükséges információkat, mint pl. az egészségügyi vizsgálat vagy a tűz- és munkavédelmi oktatás időpontját.
Egy jó főnök intelmei az alkalmazottakhoz
A múlt héten csak béremelés témájában érintettem a rossz főnökök hozzáállását, de azt gondolom, az elrettentő példánál hatékonyabb a pozitív példa.
Sok jó tanárom, főnököm (is) volt, akikre szívesen emlékszem, akiktől sokat tanultam akár pályakezdőként, akár a későbbiekben. Azt gondoltam, összegyűjtöm azokat az elvárásaikat, gondolataikat egy posztban, amiktől őket nagyszerűnek, motiválónak tartom, és amitől – véleményem szerint – munkájuk, beosztottjaik munkája is sikeres volt. Az Ideális Főnök, akiről beszélek, sok-sok nagyszerű emberből lett összegyúrva, és ilyeneket mondana az újdonsült beosztottjainak:
Lean HR – 3. — Hogyan segítheti a lean szemlélet és egy lean szakember az új munkatárs kiválasztását?
- Az új munkatárs iránti igény felmerülésétől az interjúig
Az előző hetekben (itt és itt) tárgyalt előkészületek után meg kell fogalmazni az álláshirdetést. Ha a kiválasztással megbízott munkatárs (esetleg a helyi lean szakember, vagy külső lean szakértő támogatásával) alapos munkát végez a munkautasítások és a munkaköri leírás megalkotása terén, mindenképpen bevonva természetesen az adott terület vezetőjét is, akkor már könnyű a munkakör feladatait pontosan, hiánytalanul megadni a hirdetésben, akárcsak a juttatási csomagot. Hogy a hirdetést hol jelentetjük meg, az iparágfüggő is lehet. A nagy állásportálokon túl egyes esetekben ma már érdemes a közösségi portálokon is hirdetni (LinkedIn, Facebook). Hogy melyik a hatékonyabb, gyorsabb, egyszerűbb, azt csak úgy tudjuk eldönteni, hogy mérőszámokat alkalmazunk: hányszor hirdettünk, milyen hosszan és melyik csatornán? Melyik csatornán melyik hirdetésre hányan jelentkeztek? Melyik csatorna segítségével találtuk meg a legtöbb behívandó jelöltet és a végső befutót?
Lean HR – 2. — Hogyan segítheti a lean szemlélet és egy lean szakember az új munkatárs kiválasztását?
Hogyan segítheti a lean szemlélet és egy lean szakember az új munkatárs kiválasztását?
Folytatva a kiválasztási folyamat első lépéseit, amiről a múlt heti cikkemben írtam, a következő lépés, hogy a munkaköri leírás alapján megalkotjuk a leendő munkatárs készség- és képességprofilját (a továbbiakban profil): Milyen (speciális) szakmai tudás szükséges a munkautasításokban foglaltak elvégzéséhez? Nyelvtudást igényel-e a munkakör és milyen szinten? Milyen számítástechnikai ismeretek szükségesek? Szükséges-e magasabb iskolai végzettség? Kell-e jogosítvány és milyen? Egyéb ismeretek szükségesek-e?
Milyen soft és egyéb skillek szükségesek hozzá? Monotóniatűrés? Nehéz ügyfelekkel való bánás képessége? Ápolt külső (pl. kamerák előtt szereplő szóvivő esetén)? Jó előadó képesség (pl. tréner esetében). Gyors gondolkodás, igen erős elemzőkészség (pl. lean szakember esetében), stb.
Lean HR – 1. — Hogyan segítheti a lean szemlélet és egy lean szakember az új munkatárs kiválasztását?
I. Az új munkatárs iránti igény felmerülésétől az interjúig
A lean szemlélet ma már széles körben teret nyert, ipari vállalatok, szolgáltató cégek alkalmazzák, és aki nem használja – lemarad. Közös ezekben a vállalatokban, hogy valamennyi ott használja elsősorban, ahol a cég vevői, ügyfelei számára kell értéket adni, vagyis a közvetlen gyártásban, a közvetlen szolgáltatásban. A lean azonban a háttértevékenységek esetén is kiválóan alkalmazható, így a HR folyamatainál is, de ezek a tevékenységek teljesen rejtve maradnak az ügyfelek előtt. Az egyik ilyen „titokban zajló” HR folyamat az új munkatárs kiválasztása. Azonban míg maga a kiválasztási folyamat ügyfelek elől rejtetten működik, az eredménye nagyon is szem előtt van, hiszen az eredmény maga az az új munkatárs, aki az értéket fogja szállítani az ügyfél részére. Nem mindegy tehát, milyen munkatársat választunk ki. És miért ne használhatnánk az értékközpontú lean szemléletet magára a munkaerő-kiválasztásra is?
Ahogy a vállalat teljes működése során, úgy a munkaerő-kiválasztás folyamata során is szem előtt kell tartani, hogy mi az az érték, amit a vállalat adni kíván az ügyfeleinek, az adni kívánt értékhez hogyan tud a betöltetni kívánt munkakör hozzájárulni? Ezért tehát elsősorban a munkakört kell megvizsgálni: hogyan segíti hozzá a vállalatot a céljai eléréséhez a megürült vagy újonnan létrehozandó munkakör, milyen értéket tudunk általa nyújtani az ügyfeleinknek. Ha a létrehozandó munkakör csupán azokat a folyamatokat vagy folyamatlépéseket támogatja, amelyek nem adnak értéket a vevő számára, és amely folyamatok vagy folyamatlépések teljesen elhagyhatóak lennének, akkor arra a munkakörre nincs szükség, és inkább a szóban forgó folyamatok hatékonyabbá tételén kell dolgozni. Természetesen vannak olyan folyamatok és műveletek, melyek nem adnak az ügyfél számára közvetlen értéket, de a vállalat működéséhez (esetleg törvényi előírás miatt) mégis szükségesek.
Ha úgy döntünk, hogy mindenképpen új munkatársat fogunk felvenni, akkor munkaköri leírást kell készíteni, és pontos munkautasításokat is. A munkaköri leírás és a munkautasítás nem ugyanaz. Például irodavezető esetén a munkaköri utasítás tartalmazza azt, hogy „feladata irodaszerek beszerzése”, az ehhez a feladathoz tartozó munkautasítás viszont pontosan leírja, hogy milyen időközönként, honnan, mennyi és milyen irodaszert kell beszerezni. A munkautasítások megléte alapvető fontosságú, hiszen a segítségükkel lehet megállapítani, hogy az elvégeztetni kívánt feladatokat egy munkakörbe soroljuk-e, vagy többe, sőt arra is rávilágítanak, hogy konkrétan mennyi munkája lesz az adott munkakör betöltőjének, szükséges-e hogy 8 órában dolgozzon, vagy elég részmunkaidőben alkalmazni? Esetleg több embert kell alkalmazni ugyanarra a munkakörre? A munkautasítások elkészítése időigényes feladat, mert eleve úgy kell elkészíteni őket, hogy a folyamat, amire a munkautasítás készül, már ne tartalmazzon felesleges lépéseket, tehát lean legyen. A tökéletes munkaköri leírás nem más, mint a hozzá tartozó munkautasítások „esszenciája”.
Folyt. köv.: profilkészítés álláshirdetéshez
Abszurd vállalati elvek a kiválasztásban
Vannak elvek egy-egy cégnél, amivel a kiválasztásban (is), a saját életüket nehezítik, nemcsak az álláskeresőkét. Értem én, hogy ezek az elvek egyes cégek presztízsét akarták volt szolgálni, de az értelmük a folyamatosan változó (ne szépítsünk: romló) gazdasági helyzetünkben igencsak elpárolgott.
Ahogy álláskeresőknek segítek, tapasztalok olyan vállalati mondásokat, amik a józan észnek, üzleti érdekeknek is ellentmondanak. De ezek elvek, azaz a cégek gondolkodás nélkül ragaszkodnak hozzájuk, még akkor is, ha ezekkel a legjobb potenciális munkavállalókat sakkozzák ki a saját cégükből, még mielőtt bekerülnének hozzájuk. Kicsik és nagyok egyaránt…. Pár ilyen – szerintem kidobásra érett – elv:
Racionalitás a munkatárskeresésben – Lean HR
A lean nem unatkozó menedzserek passziója: már egy lakatosnak is így kell dolgoznia!
Időről időre találok olyan pozitív példákat az a HR-esek, toborzók, kiválasztók világából, amit érdemes bemutatni. Elrettentő példákról is tettem már említést, általános jó gyakorlatról viszont kevesebbet írtam. HR-elmélettel egy blog keretein belül nem feltétlenül érdemes foglalkozni, arra ott vannak a tankönyvek. Gyakorlati áttekintés viszont nem árthat a szakmának, és ha látjuk álláskeresőként, hogy megy ez egy cégnél, lehet, hogy az álláskeresést is segíti. Kérésemre Hujber Tünde lean szakértő írt egy cikksorozatot a kiválasztásról.
Tündét több mint 10 éve ismerem, akkor még „csak” érdekelte a lean – ami nem meglepő, hiszen, mint a legtöbb „ősleanes”, ő is autóipari beszállítónál kezdte a pályafutását, ahol megismerkedhetett a lean módszertannal -, azóta szakértője, hivatásos tanácsadója lett a témának, komoly szakmai hátteret felépítve. Részt vett a leanszotar.hu megalkotásában is, így a lean szakmán belül is ismertséget szerzett. Jelenleg állást keres, folyamatszervezéssel és folyamatoptimalizálással kapcsolatos pozíciókban.
Blogjai a Csak egyszerűen! és a 7 veszteség szintén a racionalitásról, hatékonyságról, szervezettségről, átgondoltságról szólnak.
E héttől terveink szerint 7 héten át, szerdánként az ő írásai jelennek meg a Jobangel blogon. Cikkeiben két nagy területet felölelve végignézzük lean szemüvegen át az új munkatárs iránti igény felmerülésétől az interjúig tartó teendőket, majd az interjú részleteibe merülünk el.
Én heti cikkemmel hétfőnként jelentkezem majd, CV-péntek is lesz péntekenként, ha időm engedi.
Addig is ajánlom legfrissebb tippjeit a profession.hu állásportálra jelentkezéshez:
http://7veszteseg.blog.hu/2015/05/15/allast_keresel_tippek_a_profession_hu_hatekonyabb_hasznalatahoz
Hogyan ismerheted fel a rutintalan interjúztatót?
A CV-online blogjában írt legutóbbi cikkemben a rutintalan interjúztatókkal való viselkedésről írtam. Ami onnan kimaradt, annak részletezése, hogy hogyan is ismerhetők fel ezek az emberek.
Nagy hiba a HR-es interjúztatót az életkora alapján tapasztalatlannak értékelni. Lehet, hogy csak huszonéves, és 1-2 év munkatapasztalata van, de ha naponta 4-5-6 állásinterjún vesz részt, akkor már több mint 1000-1500 állásinterjút vezetett le még így is. Neked álláskeresőként valószínűleg sosem lesz ilyen állásinterjús rutinod (és ez persze nem is cél).
Áltudományos kiválasztási módszerek II.: grafológia
Írtam régebben asztrológiáról, arcelemzésről, mint kiválasztásra elfogadhatatlan módszerekről. Szerencsére ezek nem túl elterjedtek, vannak viszont elterjedt téves, áltudományos módszerek.
Tekintettel arra, hogy a HR szakma által végzett kiválasztás szakmai alapja részben pszichológiára, mint „puha tudományra” épül, nagy veszély fenyegeti az áltudományok oldaláról. Azért, mert a személyiség feltérképezésével, megismerésével mindenféle ezoterikus szemlélet is próbálkozik a tudományon kívül, majd megpróbálja magát tudománynak mutatni.
Áltudományok „helye” a HR-ben
Ha elfogadjuk, hogy az új kolléga kiválasztása egy gazdasági döntés a cég vezetői részéről, akkor ebből következik, hogy itt nincs helye hókuszpókuszoknak, áltudományos elméleteknek, sarlatánkodásnak. Racionálisan kell dönteni, mindenki érdekében. Mivel a racionális döntések is bizonyulhatnak rossz döntésnek – információhiány, téves becslés miatt lesz rossz általában – , sokan hajlamosak „alternatív” módszereket bevetni kiválasztásra, főleg egy (több) rossz döntés után. Én inkább a rossznak bizonyult döntés utólagos elemzését tartanám jó megoldásnak a jövőre nézve, de az áltudományok azonnali sikert ígérnek, nem tanulságot. A gyors siker vonzóbb, mint szembesülni a hibás gondolatok mentén hozott hibás döntésekkel. Az áltudományok itt nyerésre állnak a racionalitással szemben.