Hogy’ öltözött ez fel állásinterjúra?
A sok álláskeresési kudarc és elutasítás időnként visszavágóért kiált. Ennek egyik megnyilvánulási formája az állásinterjúztató és az elutasító cég kritizálása. Értem a keserűséget, elkeseredettséget, de a jelenség más információt is hordoz számomra: ahogy a munkáltatók, cégek nem értik időnként az álláskeresői viselkedést, közlendőt, úgy az álláskeresők sem tudnak (akarnak) a másik fél fejével gondolkodni. Pedig érdemes mindkét szerepet megvizsgálni pl. öltözködés, és általában a megjelenés, és a cég vagy magunk képviselete szempontjából. Könnyebb és hatékonyabb a kommunikáció, ha ismerjük a másik fél helyzetét.
Hogyan tárgyalj a cafeteriáról állásinterjún?
Ha már állásinterjún fizetésről és egyéb juttatásokról tárgyalunk részletekbe menően, az nagyon jó jel! Innen már nem az állást szokták elbukni a jelöltek, “csak” a jó fizetést. És akkor álomállás helyett egy valamilyen állás lesz… 🙁
Ezt elkerülheted, ha határozottan kiállsz magadért, még akkor is, ha ezzel azt kockáztatod, hogy elbukod az állást (gondold át előre, hogy engedsz-e az igényeidből, vagy megteheted, hogy nemet mondasz az alkura). Jobb helyeken persze rátesznek pár százalékot a bemondott igényre, de ez ritkább.
A legegyszerűbb állásinterjú-kérdés: Meséljen magáról!
Mármint feltenni egyszerű, nem igényel különösebb szakmai kvalitást, idegennyelven is meg lehet tanulni gyorsan :), és ha ügyesek vagyunk, mi álláskeresők, máris nálunk az irányítás.
Az álláskeresői válaszok kiértékelése már kíván némi hozzáértést, de a „kiválasztásszakmailag” értékelhető választ jól fel kell építeni, ezért érdemes rá külön készülni.
Tudnivalók telefonos állásinterjúhoz
A videókonferenciás, kamerás állásinterjúkról már régebben értekeztem itt, de most olvasói kérésre a telefonos állásinterjú sajátosságait is sorraveszem.
A sok előnye mellett, miszerint nem kell utazni, időhatékony és gyorsan megszervezhető egy telefonos interjú, hátránya is akad bőven. A legnagyobb problémánk álláskeresőként a telefonos állásinterjúval, hogy az első jó benyomás elérésére meglehetősen beszűkülnek a lehetőségeink.
Állásinterjúk fajtái 2.
Folytatás múlt hétről, amikor az egyszerűbb interjúfajtákat vettem végig. Most a nehezebbek jönnek.
Többkörös interjú
Ilyenkor úgy tervezik meg a felvételi folyamatot, hogy több találkozó is legyen a jelölttel. Egy standard kör a szakmai vezetővel és a HR-essel külön-külön időpontban, több nap eltéréssel.S kettő sorrendje függ a cégtől, pozíciótól, egyéni helyzettől. Ezek általában strukturált interjúk, és a HR-es egészen másra fog koncentrálni, mint a szakmai ember. A szakmai ember értelemszerűen a szakmai tudásodra, elhivatottságodra, szakmai kapcsolataidra lesz kíváncsi, közben eldönti, szimpatikus vagy-e, személyiséged megfelelő-e számára. A HR-es a személyiségre, a motivációs lehetőségekre, a lojalitási hajlandóságodra, a beilleszkedési esélyeidre fog koncentrálni, ehhez kapcsolódóan fog kérdezni. Fizetésről biztosan mindketten fognak kérdezni, érdemes egyformát mondani…
Állásinterjúk fajtái
Álláskeresőként sokféleképpen próbáljuk kitalálni, jó lesz-e az adott cégnél dolgozni, nem választunk-e félre. Az elhelyezkedés, az iroda milyensége, az ott dolgozok öltözéke, arckifejezése, beszélgetései az interjúztató irodája (ha ott van az interjú) vagy a tárgyaló felszereltsége, berendezése, kinézete már jelezhetnek dolgokat, de az is sokat sejtet, milyen állásinterjús megoldást alkalmaz a cég.
Szakmai felmérés állásinterjún – vagy átverés?
Az állásinterjúkon általában felmérik a jelentkező szakmai tudását, ez rendben is van. Szakmai tesztek, próbafeladat, vagy sima beszélgetés, lényeg, hogy szakmai tudásodra, tapasztalatodra koncentráljanak. Ehhez képest ebben is el tudják vetni a sulykot a munkáltatók… Érdemes átgondolni, hogy szakmai tesztnek álcázott feladatokba mennyi időt, energiát, stresszt vagy hajlandó fektetni, és mikor kell nemet mondani. Elképesztő történeteket hallottam, párat megosztanék tanulságul.
Az álláskeresés lelki gátjai 2. – Csak a kiegyensúlyozott emberek kapnak jó állást?
A múltkor foglalkoztam az álláskeresőket akadályozó lelki problémákkal, ennek céges oldali kezelése viszont nem maradhat ki, tehát most ezzel foglalkozom.
Tipikus céges „elvárás”, hogy kiegyensúlyozott, lelkes, boldog álláskeresőket vár egy-egy állásinterjú előtt, és minimális empátiát sem mutatnak azon jelöltek felé, akiket az önéletrajzuk alapján szakmailag alkalmasnak látnak. Vagy nem tudják, hogy kell kimutatni az empátiát, és leereszkedő, felsőbbrendű viselkedés lesz belőle. Megint nem érdemes kitérni arra, hogy kik viselkednek így az interjúztatók közül, mert mindenféle szakma, mindenféle pozíció képviselői. A leggyakoribb panasz álláskereső nőktől a férfi interjúztatókra érkezik hozzám (szakmai vezetők, cégvezetők), álláskereső férfiaktól a HR-es nőkre… Mintám ugyan nem reprezentatív, de azért mégiscsak jelez valamit…
Az álláskeresés lelki gátjai I. – Az álláskereső kommunikációja
Van, aki rengeteg tanácsadás és mindenféle próbálkozás után is hosszú időt vergődik az álláskeresés csapdájában. Ilyenkor a sikertelenség mögött nem az álláskeresési tudás hiánya áll, hiszen azt meg lehet tanulni: önéletrajzot írni, motivációs levelet írni egy idő után már könnyű, csak tárgyi tudás (és persze jó adag szerencse) kérdése, hogy sikeres álláspályázatai legyenek. A sikeres álláspályázat ugye annyit „tud”, hogy eljuttat állásinterjúra, ez a dolga. Semmi egyéb! Ebben simán tudok segíteni, Jobangelként ennyit vállalok, de sokszor látszik: másfajta támogatás is kellene az álláskeresőnek, leginkább lelkiekben.
Mert az állásinterjún csúnyán félremehet a kommunikáció, a bennünk rejlő lelki gátak miatt.
Állásból váltanál állásba? És tudod, hány nap a felmondási időd?
Az általános tapasztalat az, hogy állásból másik állást találni könnyebb, még a nyilvánvaló nehézségek ellenére is, mint pl. nehézkes állásinterjúra járás, folyamatos aggódás és szervezés, nehogy kitudódjon a jelenlegi helyeden. És akkor állásinterjún elhangzik a kérdés, hogy „mikor tudna kezdeni?” Ez egyfelől jó jel, másfelől felvethet újabb stresszes helyzetet, amit meg kell oldani. Mert már egyáltalán nem egyértelmű a 30 nap, és sokan csak akkor döbbennek rá erre, amikor felmondáskor felhívják erre a figyelmüket. Mert az „új” Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) megenged akár max. hathavi felmondási időt is. Amit a munkavállaló a szerződéskötéskor vagy tudatosan elfogadott, vagy csak simán figyelmetlen volt, és így írta alá a munkaszerződést. Nincs veszve semmi ilyenkor sem, „csak” tárgyalni kell.