Egy ismerősöm szenved a munkahelyén, beszélnél vele?
Segítőként rendszeres félelmem, hogy mennyire leszek hatékony abban, hogy kisegítsek embereket az állásaik és álláskereséseik körüli nehézségeikből. Ráadásul nem coachként, hanem tanácsadóként, azaz olyan tanácsot kell adnom, amit el/meg tud fogadni. Az a célom, hogy azzal menjen el tőlem, hogy tudja, miket kell megtennie egy neki jó állásért: akcióterv, konkrét lépések. Mit kell átgondolni, megfogalmazni, leírni a CV-ben, Linkedin-profilon, mire kell magának határidőket szabni, hogyan kell kitalálni, hol húzza meg a határait, amivel nem kerül rosszabb helyzetbe? Ezért adott nekem bizalmat, ezért jött hozzám, ezt várja, de hozott anyagból dolgozom… És azért tudtunk beszélni, mert ő úgy döntött, hogy erről akar beszélgetni, ilyen szemlélettel.
Segítesz az ismerősömnek?
Amikor valaki az ismerőse, barátja, családtagja számára kér segítséget, pont olyan készségesen állok hozzá, mintha magának kérné a támogatást.
Hogyne, add meg neki a számomat, hívjon fel, hivatkozzon rád, beszélgetek vele ingyen kicsit. Ez itt a jobangelségből az angel*. Csak vele, az ő problémájával foglalkozunk, kötetlenül csevegünk, nincs tét (oké, én tudom: dehogynincs…) Ha felhív, azzal kezdem, hogy a hivatkozott közös ismerőst meg sem említhetjük a beszélgetés során, mert számomra visszaélésnek tűnne a helyzettel, és ennek árnyéka sem vetülhet rám.
*engem versenytársnak tekintő karriertanácsadók – a piacon jelenlévő kollégák mellett vannak ám ilyenek is – szerint ez inkább a lúzer oldalam, de nekik ebből kell(ene) megélni, én meg aranyosságból/hobbiból csinálok ilyesmit, azért, hogy segítsek. Na, ki a lúzer? 😉
De 95%-a sosem hív azoknak, akik nevében segítséget kértek tőlem… Mert ő (még?) nem akarja, tehát a segíteni akaró ismerős/családtag/barát hiába is akarja helyette.
Harmonikus munkahely 3 – Az átszervezések fájdalmai
A munkavállalókat arról kérdezve, mi a legfontosabb nekik a munkahelyükön, leginkább a stabilitást jelölik meg. Szakmait, lelkit, anyagit. Álláskeresőknél is ez az első olyan tulajdonsága egy vágyott munkahelynek, amivel a preferencialistájukat kezdik. A cégek pedig rendre elbuknak ezen, mert nem tudatosítják sem magukban, sem a munkavállalókban: a stabilitás nem egyenlő a változatlansággal. Pláne nem tesznek szinte semmit azért, hogy a cégen belüli változás ne indítson el negatív hullámokat is. Ha erre is figyelnének, új értelmet nyerne a „munkahely stabilitása” – egy újabb tényező lehetne a harmonikus munkahelyek felé.
CV trend 2024: az önéletrajz legyen ATS-optimalizált!
Egyre többször kerül elő ez a kifejezés az önéletrajzokkal kapcsolatban: ATS-optimalizált!
Egy kis szemléletváltás az ilyen CV-k írásához valóban kell, de azért nem akkora varázslat, hogy külön szolgáltatás legyen rá. De azért van ilyen szolgáltatás a piacon, hátha valaki fizet érte…
Mi az az ATS?
Applicant Tracking System, azaz állásjelentkezések kezelésére szolgáló szoftver a cégeknél. Az ATS arra való, hogy megkönnyítse a HR-esek dolgát azzal, hogy néhány feladatot automatikusan elvégez a keresés-toborzás körüli munkákban. Amikor egy karrierportálon jelentkezel, akkor a jelentkezésed ebbe a rendszerbe érkezik, itt látja az összes jelentkezőt a HR-es.
Ahhoz, hogy optimalizálni tudjunk CV-t ATS-re, érdemes megnézni, mit is csinálnak ezek a szoftverek. („néhány” gyártó, hogy látszódjon, mekkorka is ez az iparág:
Álláskeresés AI segítségével
Az elveszi-e a munkádat kérdéskört én viszonylag röviden szoktam elintézni:
Ha olyan munkád van, amit AI meg tud csinálni helyetted, akkor el fogja venni a munkádat. A repetitív, könnyen betanítható, egyszerű lépésekre lebontható munkákat a jövőben el fogja végezni az AI az emberek helyett.
Ha olyan munkád van, ahol az AI egy eszköz számodra, amivel értéket teremthetsz a cégnek, több profitot termelhetsz, akkor nyersz az AI hype-on (is). Megrendelést, projektet generálni, innoválni, partnerrel, ügyféllel, beszállítóval tárgyalni, hatósággal beszélni, új törvényeket, szabályozásokat megismerni és betartatni a szervezettel, problémákat megérteni, új trendeket adaptálni cégbe nem fog tudni AI. Adminisztrációt ellátni igen. Érdemes hát az előbbiekre felépíteni szakmai önmagadat.
Nna, mostmár a raktárra aggódás helyett foglalkozhatunk azzal, hogyan lesz álláskeresést segítő eszköz az AI – és hogyan nem veszi el az álláskeresési tanácsadók, karriertanácsadók munkáját 🙂
Mire lesz jó az álláskeresőknek az AI?
Harmonikus munkahely 2. – A folyamat, mint önvédelmi fegyver
A cég működését támogató leírt, előre megtervezett folyamatok előnye lehetne, hogy általuk pontosan tudjuk, az ügy melyik pontján kinek mi a dolga, így elméletileg gyorsabbá válik az ügy végigvitele. A leírt folyamatok célja garantálni, hogy lépésenként, rendben végigmenjen minden ügy, legyenek ellenőrzési pontok, hogy kizárja az üzletmenetből a visszaéléseket. Ez valójában biztonságot nyújthat, így jól lehetne együtt dolgozni, hiszen minden egy irányba mutat, jól megy. Ilyen harmonikus, összehangolt munka. Az elméletet azonban gyakorlatba ültetve, megszületnek a szörnyek…
Az irreális fizetési elvárásokról
Álláskeresőként az alábbiakból kifogáskezelést építhetsz, amikor a fizetési igényed közlésére „húdesok” reakció érkezik. Akkor is, ha azok nonverbális reakciók!
———-
Panaszkodnak a kollégákat kereső cégek, hogy irreálisak a fizetési elvárások az álláskeresőktől, és nem tudják, mi legyen. Ha csak alacsonyabb fizetési igényű juniorokat, karrierváltókat vesznek fel, sokat kell tanítani, elviszi a szakértői kapacitást a tanítgatás. Ha drága szakértőt vesznek fel, és nem válik be… Ezen könnyű segíteni, a beváláshoz kell egy jó cég, akinél jó dolgozni, ill. olyan új kollégát kell választani, aki a reális szakmai és munkamorálbeli elvárások mentén felel meg. A toborzás ilyetén finomságait, miszerint ezt hogyan kell, most nem érintem, most az irreális fizetési elvárások felé vezetném cikkecském fonalát.
Mitől irreális az álláskereső fizetési igénye?
Aaaaz soook – mondja a kétségbeesett cégvezető, vezető, HR-es, aki új kollégát keres. Oké, miért sok, érdeklődöm őszintén,
Harmonikus munkahely 1. – Sorozatindító
Ügyetlen bulvármarketingesként nem valami tragikus, clickbaites címmel kezdtem, amiben szerepel a „toxikus munkahely” hívószó.
Pedig erről lesz szó az évindító sorozatomban, csak inverz módon. Nem azon szörnyülködök, hogy mi rossz (azt már tudjuk), hanem, hogy miért olyan, és mi kell ahhoz, hogy jó legyen belőle. Nem a bántalmazó emberekből álló munkahelyekkel foglalkozom – ellentétben a közvélekedéssel, tud stresszt generálni, kiégésig lökni egy jóindulatú szakmai környezet is. Ilyet nagyon nehéz állásinterjún jelöltként felismerni, és ha felismered, akkor sem biztos, hogy el kell kerülni. Mert megfelelő attitűddel javíthatók a hibái, és az komoly szakmai eredményt is jelenthet.
Leépítések kora – mit mondj az elbocsátott kollégádnak?
Kolléga, üzleti partner állásvesztését közelről láthatjuk a munkánk során, meg is érint mindannyiunkat, ha jó (vagy „csak” üzletileg fontos) viszonyban voltunk.
Ilyenkor sok hibát lehet elkövetni jó szándékkal, csak mert úgy érezzük, valamit mondani kell neki. Ezek a későbbi kapcsolatra kihatással lesznek, tehát jobb átgondolni, hogyan reagálunk – vagy eldönteni, hogy sehogy, ha az a jó „lépés”.
Miért akarsz azonnal kapcsolatba lépni a leépített kollégával?
Az állásukat vesztettek gyakran beszámolnak nekem arról, hogy nincs még elég bajuk, jöttek egyből a kíváncsiskodók, még nekik kellett másokat nyugtatgatnia. Hogy igen, elbaltázott valamit és kirúgták, ez van. Közben a sírás fojtogatta… Vagy igen, megszűnt a pozíciója, de nem, a te pozíciód megszűnéséről nem volt szó drága kolléga, mikor elém tolták a felmondást – miért is lett volna??? Nem is tudták, mit kezdjen ezekkel a kíváncsiskodásokkal. A „hagyj már a nyavalygásoddal, van elég bajom” nem tűnt helyénvalónak, de ezt gondolták.
A mi történt és miért egy érthető kérdés, de mégis jobb magadban tartani kicsit – az épp bajban lévő – és hosszútávon a magad érdekében is.
Egy toborzó az álláskeresőknek: Ne használd az open-to-work jelvényt, mert azzal kétségbeesettnek látszol!
Érdekes véleménye van a Linkedin „open-to-work” jelvényéről a Google egyik volt toborzójának, miszerint nem szabad használni, mert azt mutatja, hogy kétségbeesetten keresel állást. (a cikk itt olvasható)
Különösen érzékeny pontomra tapintott ezzel, mert álláskeresői érzésekkel naponta találkozom, ahol a kétségbeesés természetes érzelmi reakció. Ezért megtekintettem, ki is ő, hátha megtudom, miért van ilyen véleménnyel az álláskeresőkről. Talent marketplace cége van mostanság, és állásportált üzemeltet. Hümm. Mégis, arról hírhedt, hogy ilyeneket mond, és hogy a Google egyik toborzója volt. Megint hümm. Gyorsan nézzük meg, mi is az ő üzleti érdeke manapság? Hogy az álláskeresők és munkáltatók az ő felületén találjanak egymásra, ne a Linkedinen. Business as usual, nincs itt semmi látnivaló: valaki olyan tanácsot akar adni az álláskeresőknek, hogy azzal a saját üzleti előnyét támogassa, az álláskeresők jólléte helyett.
A kétségbeesés hullámain?
A téma, amit kinyitott, az viszont fontos. Szabad-e kétségbeesni, és szabad-e kétségbeesést mutatni? Ez nem megengedés kérdése, többnyire mindenképp ezt fogja érezni, aki elveszíti az állását, és semmi értelme energiát tennie abba, hogy leplezze mások elől. Ebből a helyzetből kisegíteni kell őt, nem pedig használhatatlan tanácsot adni. És folyamatosan tudatosítani az álláskeresőkben: álláskeresőnek lenni nem szégyen, nem kudarc.
Emberünk azzal érvel, hogy nem szabad, hogy látszódjon a kétségbeesés, mert szerinte állásinterjún úgy kell viselkedni, hogy azt lássák, van más lehetősége is az álláskeresőnek, és küzdenie kell érte az adott cégnek. Eközben
Állásinterjú szakmai vezetővel
Hogy egy HR-essel hogyan kell állásinterjúzni, arról sok-sok cikk szól, jobb-rosszabb példakérdésekkel, példaválaszokkal. De akkor mi történik, ha a leendő főnököddel állásinterjúzol? Jól választottál magadnak főnököt? Jól elbeszélgettetek a szakmáról, iparágról? Vagy: Vizsgáztatott? Hibákat keresett, azt kereste, mit nem tudsz? Hogyan érezted magad vele? Egyáltalán, találkoztál vele? Mert időnként még az is előfordul, hogy rejtegetik előled a leendő vezetődet. Vajon miért?
Szakember állásinterjún
Állásinterjún hallottuk már a hol látja magát 5 év múlva kérdést, amire épeszű választ