Siker, sikertelenség, kudarc
Először a vitatott Csernus doktor egyik könyvében találkoztam azzal az elmélettel, ami az egyes tevékenységek eredményeit e három kategóriába sorolja. Furcsának tűnt, mert sokáig – a többséggel együtt – én is úgy gondoltam, hogy a sikertelenség és a kudarc ugyanaz. Nagyon nem, és erre csak azóta figyelek én is, amióta aktívan foglalkozom álláskeresőkkel.
Nyilván minden álláskereső kap elutasítást, mást választanak, nem felel meg, nem válaszolnak neki. Ez természetes része az álláskeresésnek, feldolgozni sokaknak mégsem könnyű. De ha felismerjük a különbséget kudarc és sikertelenség között, az sokat segít.
Trendek másképp 2.
Folytatva az előző „antitrend” cikkemet, most azoknak adnék tanácsot, akik teljesen offline módon, vagy nemcsak online keresnek állást. Gyakorlati példákkal tarkított posztom most leginkább nekik próbál segíteni. Tekintve, hogy én is csak „kirándulgatok” e világba, valószínűleg sokminden kimarad, ezért bátran kommenteljen, akinek vannak még ötletei.
Leszögezném: a helyzetük semmivel sem reménytelenebb, mint az online, profilépítős, közösségi álláskeresést alkalmazóknak. Az esélyeik bizonyos szempontból akár jobbak is, lévén mára már egyre kevesebben keresnek így állást. A kapcsolatrendszerek szorosabbak, ez is lehet előny.
Milyen lehetőségeik vannak tehát?
Trendek, másképp
Ahogy én is említettem már, jó ötlet QR-kódot elhelyezni az álláspályázaton, erről most remek cikket is írtak itt. A magam részéről a QR-kód hatékonyságában nem hiszek, mert nem életszerű, hogy valaki az okostelefonján nyitogasson meg jelöltekkel kapcsolatos tartalmakat, miután pl. kinyomtatta vagy megjelenítette a monitorán az önéletrajzot. Ennek ellenére trendi, és tetszik a CV-t olvasóknak, tehát használjuk csak bátran.
Tekintve, hogy az én blogjaimra érkező olvasók első helyen a „kézzel írt önéletrajz”-ra keresve találnak rám, mások személyesen jutnak el hozzám azzal, hogy „hallottuk, állást tud keresni embereknek” úgy érzem, muszáj foglalkozni az érem másik oldalával.
HR portal cikk a Europassról
Nemrég – más szakértők mellett – megkérdeztek a HRportal.hu szerkesztői, mi a véleményem az önéletrajz-írás trendjeiről. A cikk itt olvasható. Terjedelmi korlátok miatt a szerkesztők csak a főbb gondolatokat tudták megjeleníteni, így a kimaradt mondanivalónak ebben a posztban találtam helyet.
A Jó, a Rossz, és az Alkalmas
Időről időre tapasztalom, hogy az elutasított álláskereső azt gondolja, azzal vigasztalja magát, hogy a végül választott jelölt nála gyengébb. Ilyen esetben bűnbak a HR-es, hiszen ő olyan tökéletes jelölt volt, miért is nem őt választotta? Az sem jó, ha az álláskereső ilyenkor magában füstölög, dédelgetvén a vélt sérelmét, rosszabb esetben viszont cselekszik: például mocskolódó leveleket ír az elutasítónak. Hogy ezek ne történjenek meg, alapvető tévedéseket fogok most eloszlatni.
1. Az álláskeresés nem verseny a többi jelölttel, és
2. az állást nem feltétlenül a legjobb jelölt kapja meg.
A segítők kudarcai
Érdekes témát vetett fel a minap egy általam rendszeresen olvasott blogger a segítségnyújtás természetéről. (http://nyomorszeleblog.hvg.hu/2012/10/20/329-mindig-kell-segiteni/ Minden tiszteletem az övé, hiszen az ő tevékenységének, hivatásának megítélése néhány esetben ellenségeskedést szül, köszönhetően a jelen politikai-társadalmi hangulatnak. Pedig a legelesettebbek segítése szerintem kötelessége annak, aki valamilyen tudásával képes segíteni. Tanulságos, hogy a segítő munkája során milyen tapasztalatokat gyűjtött, sokat tanultam tőle. Talán az én területem – még ha hobbiszinten űzöm is – is rejt annyi tanulságot, tapasztalatot, amennyivel segíthetek más segítőknek.
Az ilyen tevékenységben a legfőbb kérdés az, hogy hogyan legyünk a leghatékonyabbak a segítségnyújtásban. Én úgy gondolom, mindenkinek jár egy esély. Ha valaki engem keres meg álláskeresési problémáival, megpróbálok segíteni. A legtöbb esetben sikerrel, néhány esetben kudarccal végződik.
Ha hirtelen kell a jövedelem
Sajnos néhány álláskereső már olyan rossz helyzetbe került, hogy napi életvitelét veszélyezteti az állás – és a bevétel – hiánya. Ha ebben a státuszban talál rám és kér segítséget, amellett, hogy írunk egy jó önéletrajzot, kitaláljuk milyen állásokat érdemes megpályáznia, hogyan írjon motivációs levelet, arra is koncentrálni kell, hogyan lesz addig bevétele, míg állást nem talál.
Mindenkinek van valamilyen hasznosítható tudása, képessége, pl. korrepetálhat, vállalhat takarítást, házvezetést, kerti munkát, gyerekfelügyeletet, állatok ellátását, házi betegápolást stb. E munkáknál is fontos, hogy ne feketén történjen, és szerencsére létezik olyan jogviszony, ami ezt a fajta munkavégzést támogatja. Kevesen tudnak róla, így mai posztom e lehetőséget tárgyalja.
Milyen az ideális jelölt 2012-ben?
A hagyományos, eddig ismert álláspiaci helyzet szerint az álláskeresés sikere nagyban függ a szakmai tudástól, tapasztalatoktól és a jelölt készségeitől. Legalábbis ezt a sorrendet adtuk meg eddig, ebben hittünk, és most rácsodálkozhatunk a kialakuló új világra.
Kulcsszavak az álláskeresők szolgálatában
A kulcsszavas keresés témáján még egy kicsit érdemes elidőzni, mert azt tapasztalom, hogy az állásportálok keresőfunkcióját sokan rosszul használják, ami oka lehet a sikertelenségnek is. Ha nem jól keresed, nem találod meg a neked való álláshirdetéseket, így megpályázni sem tudod őket…
Milyen a neked való állás? A tévhittel ellentétben nem (csak) az, amiről az iskolai bizonyítványaid szólnak. A hobbid, érdeklődési köröd, tapasztalataid is alkalmassá tehetnek egy-egy állásra. Így kell a kulcsszavakat is összeszedned. Írj egy listát arról, milyen munkákat végeztél el konkrétan, a cégen belül milyen szakmai területekkel tartottad a kapcsolatot, milyen ügyekben. Ezek azok a kulcsszavak, amik a tudásodat leírják.
Keressünk állást kulcsszavak segítségével!
Már tudjuk, hogy önéletrajzot a címzettjeik többnyire nem betűről betűre olvasnak, hanem átfutják nagyjából 20 másodperc alatt. Álláspályázatunknak ehhez a körülményhez kell alkalmazkodni. Lássuk, hogyan érhetjük ezt el.