Kategória: Egyéb

Ó, te OTE… Mit érdemes tudni a B2B értékesítés jutalékairól?

Folytatva a nemzetközi környezetben létező jövedelmi lehetőségek tárgyalását a jutalékos rendszer mögötti gondolatvilágról mesélgetek most.

OTE a vállalat szemében

Kisebb cégek kedvenc kifogása egy rendes jutalékszabályzat kidolgozása ellen, hogy „meg kell látnunk”, „nem tudjuk még”, „tervezni kellene vele”. Na, pont erre való az OTE. Az értékesítési tevékenység költségének pontos tervezésére. Vannak erre már helyes kis online kalkulátorok is, a linkelt példány faék egyszerűségű, mégis hasznos, érdemes velük játszani, konkrét számok ismeretében. A nagyvállalatok értik, hogy a tervezhetőség érték, a középvállalatok nem mindig. A 0 Ft+jutalékra szerződést a trükkös cégek jobban szeretik, de hát arra már kevés a palimadár, az Y generáció tömeges munkába állásával az utolsó lúzer is újragondolja, vállal-e ilyet. És arra jut, hogy nem.

OTE a munkavállaló szemében

Az OTE az az összeg, amit egy adott időszakban – többnyire éves időszakban – maximum elérhetsz 100%-os teljesítéssel. Máris felmerül a kérdés, hogy mi ez az időszak (USA anyavállalat cégeinél az üzleti év nem egyenlő a naptári évvel, és leginkább negyedévekben gondolkodnak ráadásul. Ha a terméked téli szezonhoz kötődik, a nyári negyedéved nem lesz túl sikeres…) Kérdés az is, hogy mi van túlteljesítéskor, ha a túlteljesítés értelmezhető egyáltalán. Illetve mi van, ha nem hozod a célszámod időben, egészben stb.

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

A Szent Folyamat – Munka multiban: komoly folyamatok, tragikomikus pillanatok

Sokan vágynak a sokszínű, versenyképes, toleráns munkakörnyezetébe, amit a multik jelentenek. Segítek is nekik, ha engem találnak meg efféle álláskeresői ambíciókkal. Jópáran az „elsőmultisok” közül vagy a belépésük után nem sokkal, vagy pár hónap múlva jönnek vissza, hogy „jaj, ebbe bele lehet őrülni„. A belépés utáni pánik természetes, ott a szervezetben való eligazodás lesz a továbblépés kulcsa. A kicsit hosszabb időszak utáni kétségbeesés annak szól, hogy nem érti, mi miért van. Nem az ő hibája. És nem kell azt gondolni, hogy csak rutintalan fiatalok járnak így. Bizony, 10-20 évnyi munkatapasztalat után új környezetbe keveredve rutinos munkavállalók is kétségbeesetten keresik a válaszokat, időnként még akkor is, ha másik multiból érkeztek. Leginkább ezért született ez a poszt, hogy elejét vegyem az ilyenfajta pániknak.

És minden itt leírt negatívum mellett előre szólok: jövő héten az összes pozitívumukat is felsorolom, mert úgy teljes a kép. Sőt, az alábbi negatívumok sem azok többé, ha megtanulod kezelni, és ridegen, érzelemmentesen szemlélni a furcsaságokat.  NEM félretéve a józan eszed, hanem megértve azt, hogy mik lehetnek az egyes furcsaságok hátterében.

Array
Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Fizetés-matek: jövedelmi struktúrák nemzetközi munkakörnyezetben

Bár az előző posztom végén a nemzetközi környezetben való munkát  ígértem témának, de a jövedelmi struktúrákról kapott rengeteg érdeklődő levél hatására kis műsorváltozást eszközöltem. Tehát, az ott említett 6-8 féle compensation plan struktrúráról mesélek nektek most. Azért, mert a béralku akkor hatékony számodra, ha van hozzá kellő tudásod. Igen, ez száraz elmélet, sőt multis hablaty. Amit neked, mint munkavállalónak tudnod kell, ha az érdekeidet jól akarod képviselni. Hozzáteszem, jó lenne, ha ezt is adaptálnák a kkv-k, bármennyire is multis cucc.

A multik, akiknek már van magyar jogi entitátsuk és a külföldi cégek, akik magyar alkalmazottra vágynak, csak annyira lépnek ki a saját maguk által kitalált jövedelmi rendszereikből országonként, amennyire törvényileg muszáj. A törvényeket viszont nagyon szigorúan betartják, ezért is szeretjük ugye a multikat (meg még sok másért is 😊
Array

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

A Linkedin álláskeresés hozományai: biztonsági kockázatok és a béralku magasiskolája

A Linkedin-nyár folytatódik.

Lassan kiérünk a Linkedin szigorúan vett bűvköréből. Már jelentkeztél egy csomó álláshirdetésre, nemzetközi fronton is rádtaláltak, még így, nyári uborkaszezonban, pandémiafenyegetettségben is .Most, 5. alkalommal erről a Linkedin által kinyitott világról mesélek, mert amennyire vonzó és szerethető, annyira kockázatos is. Ahogy rutinná válik a Linkedines álláskeresésed, természetszerűleg belefuthatsz a kockázatos/komolytalan álláshirdetésekbe, és előfordul, hogy a nemzetközi környezetben való rutintalanságod problémát okozhat. De komoly lehetőségre is ráakadhatsz, amit kár lenne elengedni – egyszer mindenki volt „elsőmultis”… Most leginkább nekik adok muníciót.
Array

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Linkedin 101 – 4. rész: Állásjelentkezés a Linkedinen – csak pár kattintás

Linkedin-sorozatom 4. darabja végre a konkrét állásjelentkezésről szól.

Nézegeted a Jobs menüpontot, megtetszik egy lehetőség, jelentkeznél rá. A Linkedinen ez is könnyebb, mint egy bármely más állásportálon. Legyen a wordben vagy PDF-ben (nekem a word még mindig jobban tetszik) rendelkezésre álló önéletrajzod azon az eszközön, amin épp dolgozol, vagy egy online hozzáférhető drive-on és már indulhatunk is.

Easily apply

Ez tényleg könnyű. Ha ilyen hirdetés látsz, TÉNYLEG pár kattintás jelentkezni.

Nyisd meg a hirdetést,Array

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Linkedin 101 – 3. rész: Linkedin álláshirdetések – avagy minden álláshirdetés másképpen egyforma…

Linkedin sorozatom 3. részében az álláshirdetéseket nézzük át kicsit tüzetesebben. Bár blogom kedves kommentelője szerint nem annyira mások ezek a hirdetések – minőségben sem – az előző részben kifejtettem: a rossz minőségű álláshirdetést a Linkedin algoritmusa „bünteti”. Nem szándékosan, de ha a profilod és az adott álláshirdetés között nem „lát” az algoritmus nagy átfedést, akkor a hirdetés nem kerül eléd. És más elé sem, aki alkalmas lehetne. És a hirdető recruiter eredményei rosszak lesznek…

A Linkedin persze remek sorvezetőt ad az álláshirdetők kezébe is, sőt, ingyenes hirdetési lehetőséget is kínál. Az ingyenességhez viszont kötelező a cégnevet is megadni, a Linkedinen kívüli hirdetésekben ez sokszor hiányzik, ami nagyon idegesítő. És igen, hirdetnek toborzó cégek is itt, de ha versenyezni akarnak a cégek saját hirdetéseivel, nekik is sok információt meg kell adni. Meg is teszik. Egy álláshirdetés feladása induláskor így néz ki (vegyük észre a párhuzamot: amikor bekapcsoltad az open-to-work kapcsolót, megkérdezték, milyen szerződéses konstrukcióban dolgoznál – és lám, tőlük is megkérdezik, mit keresnek. Így fognak könnyen egymásra találni emberek és munkáltatók, akik ugyanazt keresik)

Array
Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Linkedin 101 – 2. rész: Álláskeresés a Linkedinen – a Jobs menüpont áttekintése

Ez most a Linkedin-sorozat második darabja. A múlt héten bekapcsoltad az Open to work kapcsolót, így látható álláskeresővé váltál a Linkedinen. Ez volt a passzív mód. Ebből annyi már látszik, hogy nézegetik a profilod olyanok, akik révén az új állásodról lehet beszélgetni…

Mihez kezdhetsz ezzel? Pár dolog, amit azonnal megtehetsz:

  1. A toborzók, akik megtekintettek, és láthatók, valószínűleg a saját honlapjaikon is hirdetik a nyitott pozíciókat. Tehát, nézd meg ezeket a honlapokat, adj be jelentkezéseket a neked megfelelő pozíciókra.
  2. Beszélhetsz az álláskeresésedről azokkal az ismerőseiddel, akik most hirtelen megtekintettek. Hátha van ötletük, esetleg a munkahelyük fizet referral bonust, te meg pont jó jelölt lennél egy pozícióra náluk… Itt akár a telefonhívás is működhet, ha elég bátor vagy. Miért ne lennél? Ezek az emberek ismerőseid…
  3. Ha még bátrabb vagy, akkor azoknak is írhatsz egy Linkedin üzenetet, akik ismeretlenül megnéztek, és érdekesek lehetnek… Ezt csak haladóknak ajánlom, és csak akkor, ha publikus, „open to work” badget is kitettél.

Aktív Linkedin használat

A Linkedin a HR-es accountot vásárló toborzóknak azt ígéri, hogy jó jelölteket tesz eléjük, ennek jelei már látszanak a te értesítési területeden is. És bizony meg is teszi,

Array
Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Linkedin 101 – 1. rész: Hogyan használjuk JÓL a Linkedint álláskeresésre?

Rosszul használni könnyű, elég, ha van egy valahogy kitöltött profilod, és előbb-utóbb úgyis bejelöl egy „fejvadász”, valamilyen jövőbeli céllal. A Linkedin hasznosságát mutatja, hogy még az ilyen hiperpasszív használatból is kijöhet jó eredmény egy-egy toborzó általi megkeresésből. Persze majd bosszúból ehhez hasonló semmitmondó üzenetekkel fog szórakoztatni a drága kis portál, mint az alábbi 🙂 – Kép forrása: Facebook

Nem titok, hogy a Linkedin a megjelenésével erőteljesen átalakította a toborzói (recruiter) tevékenységet, és a munkaerőpiacot is, pláne az állásportálokhoz való viszonyát a passzív és aktív álláskeresőknek egyaránt. A toborzók egyik legnagyobb talent pooljává vált, amiben minden álláskeresőnek jó ott lenni. Ha pedig van egy ilyen jó kis eszköz, akkor használjuk is álláskeresőként tudatosan.

Array
Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Részmunkaidő: tényleg jó megoldás?

A részmunkaidőre, mint kisgyerekes anyák által egyértelműen vágyott dologra hivatkoznak cikkek és munkaerőpiacot érintő szakemberek, politikusok, politikusnők, munkáltatók és lassan már a közvélekedés is. Kisgyerekes nőnek részmunkaidő kell, pont. Még akkor is, ha az esetleg mégsem jó az érintetteknek?

Kezdem úgy érezni, hogy ez az erőltetés egyre rosszabb irányba visz. Elfele a rugalmasságtól, bebetonozva a munkaidő-alapú hozzáállást a munkavégzéshez.
A napi gyakorlat többszörösen megmutatja, hogy jóval kevesebbszer jó megoldás a részmunkaidő a munkavállalónak, mint hinnénk. Nem teljesen elvetendő, de nem is válasz mindenre. Fontos lenne, hogy értsük: munkáltatók azért alkalmaznak munkavállalókat, hogy azok feladatokat oldjanak meg, és nem azért, hogy egy bizonyos időtartamban egy helyen tartsák őket…
Array

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Lehetőség magas fizetésre: teljesítményértékelés TÉRben és időben

A TÉR most egy helyes kis új(?) fogalom, egyre több helyen jelenik meg, a teljesítményértékelés rövidítéseként. És ha az álláskereső meghallja, hogy jutalék, bónusz, mozgóbér, teljesítményarányos fizetés, nem a lehetőséget látja, hanem szorongás fogja el. Értem, hogy a többségnek nagyon törékeny az egzisztenciája, ezért folyamatosan biztos jövedelemre van szüksége. Innentől a teljesítményt jutalmazó javadalmi struktúrák (sokféle van ám, nemcsak sima jutalékos!) el is veszítették a versenyt az alacsony havi fixszel szemben. Így nem fog nőni a bérszínvonal, tehát a fizetőképes kereslet sem bármely piacon, tehát az egész társadalom veszített.

Pedig a teljesítményértékelés jó dolog. Sok tényező miatt is jó, a munkavállalónak is.

A félelmeket ismerem, Array

Tetszett? Oszd meg másokkal is!